A fajvédők megdöntenék a kormányt 

Mindenhol Jókai Mór születésének századik évfordulóját ünneplik az országban. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter arról beszél: a magyar történetírásnak hálásnak kell lennie a nagy írónak, mivel sorrendbe állított műveiből kijönne egy összefüggő magyar történelem. Gömbös Gyula fajvédő vezér durván nekitámad Bethlen István miniszterelnöknek, a „zsidó bankokrácia” emberének nevezi, és nyíltan bejelenti, hogy meg akarja dönteni a rendszert. Beregi Oszkár színművész fellépése ellen rendeznek erőszakos tüntetést fajvédő fiatalok a Vigadó előtt, holott mások a kommün alatt sokkal inkább exponálták magukat. Törvényjavaslat készül, amely szerint akár halállal is büntethetik a kémkedést. 

Fotó: Picasa

Próba 1936-ban. A Virágzó asszony című színdarab szereplői (balról) Beregi Oszkár, Muráti Lili, Mészöly Tibor, Pillér Vera, Ráday Imre és Makay Margit színművészek. Forrás: Fortepan / Ráday Mihály 

Gömbös nyíltan védelmébe veszi, sőt helyesli azt az antiszemita akciót, amelynek keretében a külföldön is sikeres, 1920 óta emigrációban élő színművész Vigadó-beli fellépését erőszakosan megakadályozták a rendőrség által később őrizetbe vett fajvédő rendbontók. 

Beregi Oszkárral szerinte a zsidó művészetet akarják a magyarságra ráoktrojálni. Beregi ereiben idegen vér folyik, tehát semmi köze a magyar művészethez. 

Az említett kulturális esemény megakadályozása nagy felhördülést vált ki. A Pesti Napló február 17-én így számol be róla: a színészszövetség által meghirdetett Beregi-fellépés a Vigadóban „elmaradt, mivel tartani lehetett attól, hogy az ébredők komolyabb rendbontással fogják megzavarni az előadást”. Az Est február 17-én arról ír, Beregi budapesti vendégszereplése ellen bizonyos körök akcióba léptek, és az Ébredő Magyarok Egyesületének gyűlésén százával osztogatták a röpcédulákat, amelyen közölték: a Vigadó bejáratánál „ünnepélyesen szándékoznak fogadni” a művészt. Delegációt menesztenek Hegedűs Gyulához, a színészszövetség elnökéhez, hogy ne tartsák meg a koncertet, „különben nem vállalják a felelősséget”. 

Elmaradt Beregi fellépése 

A Pesti Napló február 18-án leírja: nagy háborúság tört ki az eset nyomán a színésztársadalomban. „A színészek egy csoportja ugyanis helyteleníti, hogy a szövetség elnöki tanácsa, miután Budapestre hívta Beregit, az utolsó percben elállott fellépésétől és meghátrált illetéktelen tényezők terrorisztikus magatartása elől, annak ellenére, hogy a hatóságok garanciát vállaltak a rend fenntartásáért.” A színészek egy része ezért rendkívüli közgyűlésen akarja felelősségre vonni a szervezet vezetőit az országos botránnyá dagadt ügyben. Úgy vélik: az a lényeg, hogy Beregi tagja a szövetségnek, a kommün alatti tevékenységet vizsgáló bizottság 

teljesen rehabilitálta, és így megkövetelheti a szövetségtől az erkölcsi védelmet, különösen akkor, amikor a szövetség hívta haza.

A Pesti Hírlap beszámol a rendezvény elmaradása ellenére lezajlott erőszakos tüntetés következményeiről. Mint közlik, nyolc előállított verekedő diák került őrizetbe, akik részben hatóság elleni, részben magánszemélyek elleni erőszak vétségét követték el. „A rendőrségen lévő diákok közül többen bevallották, hogy előre fölkészülve, gumibotokkal fölfegyverkezve jelentek meg hétfőn este a Vigadó környékén.” Végül szabadon bocsátják a garázdákat, de az eljárást folytatják ellenük. Az Estnek a színészszövetség alelnöke, Vágó Béla kijelenti: „Annak idején a Nemzeti Színház és egy igen előkelő urakból álló igazoló bizottság teljesen tisztázta Beregi Oszkárt az ellene emelt vádak alól.” Elmondja: sokan vannak vezető állásban, akik a kommunizmus alatt sokkal többet szerepeltek. Maga az elszakított településeken rendszeresen fellépő művész úgy nyilatkozik a február 18-i számban: „Minden vércseppemmel magyarnak érzem magamat. Magyarságomat soha nem tagadtam meg. Sőt olyankor is kitartottam mellette, amikor ezt hirdetni veszedelem volt.” 

Halállal fogják büntetni a kémkedést ― írja Az Ujság február 20-án. A törvényjavaslat arra irányul, „hogy a kémkedés bizonyos eseteire fenntartja a halálbüntetést. Kimondja: szükség esetén statáriálisan fognak eljárni. Az is lényeges rendelkezés, hogy kémkedési bűnügyekben a polgári egyénekre is kiterjesztik a katonai bíráskodást.” Másnap arról számol be a lap: 

Az ellenzéki blokk intézőbizottsága ma este ülést tartott, és a honvédelmi miniszter kémjavaslatával kapcsolatosan tiltakozását jelentette be az ellen, hogy polgári egyéneket katonai bíróság elé lehessen állítani.

Borítókép: Beregi Oszkár színművész autogramot oszt Aradon. (Forrás: Wikipédia)