A Stop Denial című oldalak dokumentumok, fényképek, tanúvallomások és történelmi kutatások eredményeit gyűjtik össze, amelyek segítségével könnyen megcáfolhatók a holokauszttagadók érvei.
Piotr Cywinski, a múzeum igazgatója közleményében hangsúlyozta, hogy régebben „még csak kevesen merték a túlélők szemébe nézve hidegvérrel kijelenteni, hogy minden tanúságtételük hazugság”.
Ma már kevés túlélő van, következésképpen egyre több az antiszemita, idegengyűlölő és populista megnyilatkozás
– tette hozzá.
Bartosz Bartyzel, a múzeum szóvivője közölte, hogy a kampányt a holokauszttagadásnak a közösségi portálokon és a közbeszédben való elterjedése miatt indították el.
A dezinformáció ellen a legjobb megoldás, a legjobb gyógymód a tájékoztatás
– mondta a szóvivő az AFP francia hírügynökségnek.
Júliusban Grzegorz Braun európai parlamenti képviselő, aki indult az idei lengyelországi elnökválasztáson, és megszerezte a szavazatok több mint hat százalékát egy rádióinterjúban kijelentette, hogy „Auschwitz és gázkamrái sajnos hazugság”.
Májusban a múzeum felhívta a figyelmet olyan Facebook-bejegyzésekre, amelyek mesterséges intelligencia segítségével készült fiktív képeket tartalmaztak a tábor áldozatairól.
A múzeum régóta működtet saját profilokat a közösségi hálón, hogy hiteles fényképeket és információkat osszon meg az áldozatokról, és érzékennyé tegye a közönséget a holokauszt iránt.
A náci Németország Lengyelország második világháborús megszállása után hozta létre a haláltábort Oswiecimben. A tábor helyén álló holokauszt-emlékhely a náci Németország által hatmillió európai zsidó ellen elkövetett népirtás jelképe, közülük egymillió ebben a táborban halt meg 1940 és 1945 között. Több mint százezer nem zsidó is meghalt Auschwitz-Birkenauban, közöttük nem zsidó lengyelek, romák és szovjet katonák.
Borítókép: Auschwitz-Birkenau (Fotó: AFP)
