Jókai Mór hat évtizedes pályafutása során elért irodalmi és közéleti sikerei gyakran szolgáltattak alkalmat az ünneplésre. Fiatal korától a nemzet tisztelete és szeretete övezte. Kultusza gyakorlatilag 1848 március 15. óta tart. Jókai születésének centenáriumán, 1925-ben is ünnepre készült a nemzet. A századelő történelmi eseményei az időtálló műveit ismét a nemzet szolgálatába állították. A kiegyezést megelőző évekhez hasonlóan ekkor is táplálta olvasóinak hitét, reményét, vigasztalt. Jókai hitt a példamutatás erejében, bízott a nemzet és az emberiség békés felemelkedése érdekében ható eszmékben, ezért regényei lapjain olyan erényeket állít olvasói elé, mint a megbocsátás, az őszinteség, a nemzet önzetlen szolgálata. Hősei az értékválsággal küzdő világ eltorzult normáinak korrekciójára, az emberi jellem művelésére, az alkotó, teremtő életmódra ösztönöznek.
Van egy vallás, melyben minden felekezet, minden kultusz igaz hívei egyesülnek, melynek oltárát mindenki magával hordja, templomát soha el nem hagyja. E vallás parancsait is Istenkéz írta; de nem kőtáblára, hanem az emberi szívekbe. Ez az emberszeretet és a honszeretet vallása. Harangszó, zsolozsma, imádság mind Istent dicsérik, de legjobban dicsérik az urat az emberi jótettek
– olvasható A históriai tarokkparti (Más hátrahagyott írásokkal) című könyvében.
1925 januárjának első napjaiban az Est, a Pesti Napló és a Magyarország című napilapok előfizetőihez megérkezett a Hármaskönyv című évkönyv. A szerkesztők az albumot teljes terjedelemben az író emlékének szentelték, helyet adva Jókai kiadatlan írásainak is.
1925. február 18-án lesz száz éve, hogy Komáromban megszületett Jókai Mór, a magyar regényírás fejedelme, kinek bűvös mesemondó szavára, több mint félszázadon keresztül, rajongó lelkesedéssel figyelt az ország, s akinek zsenije messze túlsugárzott a régi Magyarország határain is. A nevezetes centenáriumot nagyszabású ünnep keretében készülnek emlékezetessé tenni tudományos, irodalmi és művészeti intézményeink. (…) De szerte az országban, mindenütt, az utolsó falusi népiskoláig, koszorút fonnak Jókai örök emlékezetének s az egész nemzet hódolata, kegyelete és hálája övezi. Minden fényt és ragyogást kifejező jelző az övé lesz ebben az esztendőben Magyarországon, hogy Jókai nevéhez kapcsolódva hirdesse a magyar kultúra legvirágzóbb értékét, európai színvonalát
– áll a kiadvány bevezetőjében.