A kongói ügyészség pénteken halálbüntetést kért Joseph Kabilára, a Kongói Demokratikus Köztársaság volt elnökére, akit háborús bűncselekményekkel, árulással és lázadó mozgalom szervezésével vádolnak. Az egykori államfőt húsz év börtönnel is sújtanák háborús bűnök mentegetése, illetve tizenöt év elzárással összeesküvés miatt.
Fotó: AFP
Lucien René Likulia tábornok, az ügyészség képviselője a katonai felsőbíróság előtt kijelentette, hogy Kabila „fegyverrel akarta megdönteni a hivatalban lévő alkotmányos rendszert”, és a ruandai hírszerzéssel együttműködve államcsínyt is kísérelt meg Félix Tshisekedi elnök ellen. Az ügyészség szerint az exelnök 2023-ban csatlakozott az M23 mozgalomhoz, később pedig annak politikai szárnyát vezette.
A kongói válság elmélyülése
A több mint két éve külföldön tartózkodó Joseph Kabila május végén tűnt fel Gomában, amely a kelet-kongói térségben az M23 felügyelete alatt áll. Ott politikai és civil szervezetek képviselőivel találkozott, állítása szerint „a béke visszaállítása érdekében”.
Ezután ismét eltűnt a nyilvánosság elől, és pere távollétében kezdődött el július 25-én Kinshasában.
A Ruandával határos, ásványkincsekben gazdag kelet-kongói területeken immár harminc éve zajlik a fegyveres konfliktus. Az elmúlt hónapokban a helyzet tovább súlyosbodott, amikor az M23 elfoglalta Gomát és Bukavut, Észak-Kivu, illetve Dél-Kivu tartomány központjait.
Az ügyészség értékelése szerint az M23 lázadói által elkövetett erőszakcselekmények súlyos károkat okoztak az országnak, amelyekért Joseph Kabila jogi és személyes felelőssége is fennáll.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban 2003 óta moratórium volt érvényben a halálbüntetésre, amelyet 2024-ben töröltek el. Bár azóta több vádlott esetében is kérték a legsúlyosabb ítéletet, eddig egyetlen kivégzést sem hajtottak végre az országban.
Borítókép: Joseph Kabila volt kongói elnök (Fotó: AFP)
