Hamis hír az államfő elleni merényletről

Az Internacionálé vizsgálóbizottsága látszólag nem ítéli el a magyar szocialistákat, ám elveti a kormánnyal kötött 1921-es paktumukat. Bethlen István miniszterelnök szerint az ország szuverenitását sérti ez a jelentés. Magyarra fordítja a dokumentumot, amely a kommün alatt vezető szerepet vitt Kunfi Zsigmondéknak ad újból befolyást a baloldali pártban. Eközben Herczeg Ferencet ajánlja az Akadémia az irodalmi Nobel-díjra. A magyar lótenyésztés hívei pedig memorandummal fordulnak a kabinethez, hogy a lovassport újabb versenypályához juthasson. Cáfolják azt a bécsi sajtóhírt, amely szerint Horthy Miklós kormányzó vonatára rálőttek.

A Pesti Naplónak Propper Sándor nemzetgyűlési képviselő úgy nyilatkozik a bécsi megbeszélésről, hogy „csupán jóindulatú, barátságos egyeztetésről volt szó. Ez azonban nemcsak érthető az Internacionálé részéről, hanem szükséges is, mert azzal az erőteljes bolsevista agitációval szemben, amely Európa-szerte – Magyarországon kevésbé – megnyilvánul, csakis egységes és erőteljes szociáldemokrata párt veheti fel sikeresen a küzdelmet.” Bár Propper nem tud a Garami Ernő és a budapesti küldöttek közötti összetűzésről, a bécsi sajtó értesülése szerint az emigráns politikus azért küldte maga helyett a tárgyalásokra Buchinger Manót, mivel 

azokat, akik a Bethlen miniszterelnökkel megkötött szerződést aláírták, árulóknak tartja, s nem hajlandó velük a zöld asztal mellé leülni.

Az osztrák sajtó szerint a második Internacionálé brüsszeli központja hoz majd végleges döntést. 

Bethlen István miniszterelnök másnap kijelenti: az ország szuverenitását sérti a jelentés. Úgy fogalmaz: „A gyengébbek számára tehát magyarra fordítom ezen úgynevezett jelentést.” Szerinte a következő ítélet bontakozik ki: „Az Internacionálé kiküldöttei a kötött paktumot súlyos politikai hibának deklarálják. […] Egyúttal a paktum további betartása alól a pártot felmentik.” Nem használták ki ezenkívül a második királypuccsot 1921. októberben, hogy a szocialisták a kommün után ismét uralomra jussanak. Az Internacionálé továbbá követeli a pártból való kizárások megszüntetését, szorosabb együttműködésre utasítva a pártvezetést az emigrációval. Bethlen csak az utóbbi pontot emeli ki, amely Kunfi Zsigmondnak kíván újból politikai befolyást nyújtani a magyarországi szociáldemokrata pártban. 

Herczeg Ferencet ajánlja az Akadémia az idei Nobel-díjra – adja hírül a Pesti Hírlap január 27-én. Közlik: „A Magyar Tudományos Akadémia hétfőn ülést tartott. A tanácskozás legfontosabb tárgya volt az irodalmi Nobel-díjra való jelölés. Az ülés egyértelműen döntött, és eszerint a Magyar Tudományos Akadémia az 1925-ben odaítélendő irodalmi Nobel-díjra Herczeg Ferencet ajánlotta. A határozatot a nagy számban jelen volt közönség örvendő megelégedéssel vette tudomásul. Az Akadémia erről a döntésről az illusztris írót átiratilag értesíti, és megteszi a díj tényleges odaítélése érdekében a szükséges lépéseket.” 
 

Herczeg Ferenc mellszobra 1934-ből Budapesten. Forrás: Fortepan / Új Nemzedék napilap 

A 8 Órai Ujság a magyar lótenyésztés érdekében tartott nagygyűlésről számol be január 27-én. Azt írják: „A magyar lótenyésztés majdnem minden híve jelen volt azon a nagygyűlésen, amelyet vasárnap tartottak meg a Lótenyésztők és Versenyzők Országos Egyesülete Eszterházy utcai klubhelyiségében. Ez a két – a magyar félvérló és ügetőló tenyésztésre nézve – igen fontos testület ugyanis már jó ideje küzd, hogy Budapest egy világvároshoz méltó alkalmas új pályát kapjon.” A nagygyűlésen, amelynek az egyetlen tárgya az új pálya ügye, vitéz nagybányai Horthy István tábornokot választják a tanácskozás elnökének. Gróf Ráday Gedeon előterjesztőként arról beszél: 

A híres magyar lovassport művelése a legnagyobb veszélyben van, mert Budapesten nincsen otthonuk a lovassport művelőinek. Nincs concours hipique (díjlovaglásból, díjugratásból, fogatmérkőzésekből álló verseny – a szerző) pálya, nincsen ügető versenypálya, mert az, ami most van, a Tattersall-i és az Erzsébet királyné úti pálya, az mind a kettő csak ideiglenes.

Ugratás a Margitszigeten a Horthy-korszakban. Forrás: Fortepan / Zichy kúria, Zala 

Ezért memorandummal fordulnak a miniszterelnökhöz, kérve közbenjárását egy alkalmas sporttelep kijelölésére. 

Mi történt Horthyval? 

Hamar cáfolt hír borzolja föl a kedélyeket egy terrorcselekményről. Az Est január 30-án közli: „A parlament folyosóján nagy feltűnést keltett ma a Bécsben megjelenő Neue Freie Pressének egy híre, amely arról szólott, hogy Horthy Miklós kormányzó vonatára Vecsés község közelében ismeretlen tettes rálőtt.” A lapot azonban illetékes helyről úgy tájékoztatják: 

A hír nem felel meg a valóságnak, és összes részleteiben alaptalan.

A nyomozás megállapítja: „A kormányzó nem tegnap, hanem tegnapelőtt utazott. Nem különvonaton, hanem gyorsvonaton, amelyhez az ő kocsiját hozzácsatolták. A kormányzó környezetében senki sem hallotta a lövést, nem hallották annak zaját a vonaton tartózkodó detektívek sem s az állomáson lévő csendőrök sem.” Kiderül: csak egy vonatkísérő hallotta, s tett róla jelentést. 

Borítókép: Lóversenyen a Horthy-korban. (Fotó: Escher Károly)