Takaró Mihály irodalomtörténész, költő és tanár, a fő kutatási területe a XX. század első felének nem nyugatos irodalma, számos könyve jelent már meg (Wass Albert regényeinek világa, Wass Albert igazsága, Wass Albert titkai, Jeruzsálemi hétvége stb.), illetve pályája során több rangos elismerésben részesült, egyebek között József Attila-díjban és Németh László-díjban. A most társszerzőként megjelent könyve Herczeg Ferenc munkásságával foglalkozik, akinek irodalmi örökségét a kommunista rendszer irodalomtörténészei erősen megkérdőjelezték. Az idei évtől azonban kötelező érettségi tétel, tehát a középiskolások is megismerkednek az életművével. Takaró Mihály egyébként a 2019-ben megalapított Herczeg Ferenc Társaság elnöke, amelynek tevékenységéről elmondta: arra törekednek, hogy fenntartsák és fejlesszék Herczeg Ferenc irodalmi emlékezetét és kultuszát. Ennek érdekében többek között hazai és nemzetközi konferenciákat rendeznek, előadásokat tartanak.
A Herczeg Ferenc Társaság tevékenysége szerteágazó. Elsődleges célunk az volt – és ma is az természetesen –, hogy Herczeg Ferencet visszahelyezzük abba a pozícióba, a magyar irodalmi kánonba, ahova való, és ahonnan 1945 után világnézeti alapokon kizárták. A Herczeg Ferenc Társaság sok mindent valósított és valósít meg, többek között a most megjelent, Herczeg Ferenc regényeinek és drámáinak világa című kötet mentora és ötletadója is a társaságunk. De mi állítottuk fel a Magyar Nemzeti Színház első emeletén az író és drámaíró szobrát is.
Az irodalomtörténész kitért arra is, hogy az Új Színház az a teátrum, amelyik talán a legtöbb Herczeg Ferenc-darabot játszotta eddig. Színpadra állították Az élet kapuja dramatizált változatát, és természetesen állandó műsoron van a Kék róka, amelyik a leghíresebb Herczeg Ferenc-színdarabja. Hozzátette, hogy Herczeg Bizánc című művet nemcsak a budapesti, hanem szerencsére a vidéki színházak is rendszeresen műsorokon tartják.
Takaró Mihály a könyvbemutatón kiemelte, hogy hiánypótló alkotás született.
Különösen azzal összefüggésben van jelentősége a kiadványnak, hogy az idei évtől érettségi tétel lett Herczeg Ferenc munkássága.
A két háború közötti időszak legnépszerűbb íróját többször is jelölték Nobel-díjra, illetve számos nyelvre lefordították műveit. Színdarabjait a világ minden pontján játszották és játsszák. A most megjelent könyv részletesen bemutatja, milyen színpadokon adták elő Herczeg egy-egy drámáját, illetve regényadaptációját. A kötet korabeli fotókat is tartalmaz az előadásokról, illusztrálva, egyben színesítve a tartalmat.
A könyv felépítéséről Takaró Mihály elmondta, hogy először egy írói portréval találkozik az olvasó, majd bemutatják azokat a jellegzetességeket, amelyek Herczeg Ferenc regényírói munkájában azonosíthatók. Hasonlóan dolgozza fel a kötet az író drámaművészetét, ahol a szerzők foglalkoznak egy-egy színdarab utóéletével is. – Sokoldalas a forrásjegyzék, mert egy ilyen könyvet csak akkor érdemes megírni, ha az ember előtte a fél könyvtárat elolvassa a szerzőről, meg az sem baj, ha minden művét elolvassa. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Herczeg Ferenc összes művét olvastam. Enélkül nem is mertem volna egy ilyen kötetet összehozni. Szerzőtársam, Liktor Katalin segítségével – aki a volt tanítványom és irodalomtörténész doktoranda – átfogó képet tudtunk adni Herczeg Ferenc művészetéről – hangsúlyozta az irodalomtörténész.
A sok-sok lábjegyzetről Takaró Mihály elmondta, hogy segíthetnek eligazodni a nem szakmabeli olvasóknak, tehát azok is bátran forgathatják a most kiadott kötetet, akik nem irodalmárok vagy irodalomelméleti szakemberek.
A bemutató végén a szerző hangsúlyozta: reméli, ennek a könyvnek a megjelenésével enyhülni fog vagy talán el is múlik az a kétely, ami Herceg művészetét övezi, és végre oda kerül a kiváló író, ahova való, a magyar irodalom nagyjai közé.
Az 95. Ünnepi Könyvhétre megjelenő kötetet június 15-én délelőtt 11 órakor a szerzők dedikálják a kiadó sátránál.
