A Collegium Fenno-Ugricum és a Tokaj-Hegyalja Egyetem közös projektje a Borostyánkőút – Közép-Európa program, amely az Alpok–Adria-régiótól a Baltikumig húzódó sáv országait, azok nyelveit, kultúráját, történelmét, mai helyzetét kívánja bemutatni konferenciák, kiadványok, előadás-sorozatok révén. E program tematikáját kiegészítik – a magyar diaszpóra miatt – a skandináv országok, illetve – a finnugor népek miatt – Oroszország finnugor régiói.
A Báthory téka kiadványai
Az Országtükör 1. kötete Bereczki András monográfiája az 1918-ban függetlenné vált Észtország két világháború közti nemzetiségi politikájáról, amely a maga idejében, de akár jelenleg is mintaértékű volt és maradt.
A Borostyánkőút (Bernsteinstraße – Amber road) sorozat 1. kötete az idén májusban rendezett nemzetközi konferencia előadásait tartalmazza angol nyelven.
Az észt és a lett könyv az idén ünnepli 500. évfordulóját. Ebből az alkalomból tekintette át a konferencia a borostyánkőút övezet irodalmi nyelveinek születését és fejlődését Finnországtól Magyarországig – finn, észt, lett, lengyel, cseh, szlovák és magyar előadókkal.
Új kötettel jelentkezett a Hungaro-Baltica sorozat is. Pusztay János –miután tavaly lefordította és kiadta Karl Pajusalu észt nyelvészprofesszor Ķempi Kārl írói néven írt verseit (Nyelvben éledő), amelyek egy kihalás szélén álló, de erőteljes revitalizációval életre kelteni próbált nyelv, a lív kétszáz éve kihalt szalaci nyelvjárásában születtek,– most e versek alapján összeállította a nyelvjárás nyelvtanát és szójegyzékét. Ez a nyelvészeti kötet nyilván nem a nagyközönség igényeit elégíti ki, de felhasználható a finnugor nyelvészeti képzésben.
Bemutatják a Minoritates sorozat Magyarok Skandináviában „alsorozatának” harmadik kötetét is Magyarok Skandináviában. Svédország címmel, amelyet Moritz László állított össze. A kötet előszavából megtudhatjuk, hogy Svédország a legtipikusabb bevándorlóország Európában.
Nagyon vonzóvá vált, különösen a II. világháború vége felétől, a munkát kereső, dolgozni vágyó, különösen a szabadságot és jólétet kedvelő európai polgárok körében, majd az 1970-es évektől főként az iráni, chilei és más ázsiai, afrikai háborús övezetekből érkezők számára. A magyar menekültek is több hullámban érkeztek Svédországba. A II. világháború vége felé jöttek az első magyar menekültek, migránsok, nagy részben zsidó származásúak, akiket a svédek mentettek ki a németekkel kötött megállapodás alapján. A második nagyobb hullámot az 1956-os forradalom és szabadságharc után érkező, a kommunista diktatúra elől menekültek alkották.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!