„Az anyanyelvi terminológia azért kulcskérdés, mert annak fejletlensége vagy hiánya a nyelv erodálódásához, s végső soron annak feladásához vezet – írja Pusztay János.
– Éppen ezért tartom alapvető fontosságúnak Pomozi Péter megállapítását, miszerint a magyarság jövőjének garanciája nem kizárólag a demográfiai helyzet javításában van, hanem elsősorban a nyelv megőrzésében”– folytatja gondolatmenetet a nyelvész.
Értekezik az angol veszélyről is. A kelet-közép-európai kis nemzetek és nemzeti kisebbségek nyelvei a globalizáció és az informatikai forradalom hatására komoly kihívások előtt állnak. A kisebbségi kétnyelvűséget fokozatosan felváltja az angol párú két-, illetve háromnyelvűség. Szó van a könyvben a nyelv- és kisebbségpolitikáról, a nyelvi jogokról, az anyanyelv és attitűd kérdésköréről a határon túli magyarok körében. Külön fejezet taglalja a magyar nyelv helyzetét a diaszpórában.
A szerző konkrétan megnevezi a nyelvet veszélyeztető tényezőket, mint például a nyelv szétfejlődésének veszélye, a nyelv minőségének fenyegetettsége, a nyelvjárások nem elfogadása.
Egy érdekes felmérés tanulságait is megosztja az olvasókkal a szerző, melyet az anyanyelvvel és az idegen nyelvekkel kapcsolatos kérdések megválaszolásából szűrtek le. Végül összefoglalta a teendőket, amelyek a nyelvmentéshez, ezzel együtt a nemzetmentéshez szükségesek. Ezért is érdemes megszerezni és elolvasni a könyvet, hogy Pusztay János útmutatásával tudatosan készülhessünk nyelvünk és nemzetünk megmentésére.
Borítókép: Pusztay János nyelvész (Fotó: Garas Kálmán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!