Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Tajvan mindössze 100 kilométerre fekszik Japán legnyugatibb szigetétől, Jonaguniról. Japán régóta bizonytalan álláspontot képviselt az ügyben, miként reagálna egy Kína és Tajvan közötti konfliktusra. A közelmúltban diplomáciai feszültség alakult ki, miután Takaicsi Szanae, az új japán miniszterelnök kijelentette, hogy egy Tajvan elleni támadás Japán katonai beavatkozását is kiválthatja.
Peking élesen reagált a kijelentésre, a kínai főkonzul egy fenyegető üzenetet is közzétett, amit Tokió határozottan elítélt. A most kirobbant vita tovább mélyíti a két ország közötti bizalmatlanságot, miközben Tajvan és az Egyesült Államok is aggodalmukat fejezték ki – számolt be róla a The Guardian.
Kína rendszeresen kijelenti, hogy Tajvan függetlensége „zsákutca”, a szigetet saját területének tekinti, amelyet szükség esetén erővel is annektálna, és rendszeresen tart katonai erődemonstrációkat a környező vizeken és légtérben.
Noha Japán háború utáni alkotmánya tiltja az erő alkalmazását nemzetközi viták rendezésére, egy 2015-ös törvény – amelyet Takaicsi mentora, Abe Sindzó miniszterelnöksége idején fogadtak el – lehetővé teszi a kollektív önvédelem gyakorlását bizonyos körülmények között, még akkor is, ha Japánt közvetlen támadás nem érte.
Ha egy Tajvannal kapcsolatos vészhelyzet hadihajók bevetésével és erőszak alkalmazásával járna, az minden nézőpontból fenyegetést jelenthetne [Japán] túlélésére
– mondta egy parlamenti bizottság előtt a japán miniszterelnök.
Takaicsi beszéde azután hangzott el, hogy Peking kijelentette, nem zárták ki katonai erő alkalmazását Tajvan annektálására – az „újraegyesítés” jelszavával.
A vita tovább fokozódott, miután Hszüe Csien, Kína oszakai főkonzulja az X platformon egy, Takaicsi kijelentéseiről szóló hírre reagálva ezt írta:
Nincs más választásunk, mint levágni azt a mocskos fejet, amely habozás nélkül nekünk rontott. Készen álltok?
Tokiói tisztviselők „rendkívül helytelennek” minősítették Hszüe bejegyzését, amelyet azóta eltávolítottak a közösségi oldalról. Lin Csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerint Hszüe bejegyzése válasz volt Takaicsi „hibás és veszélyes” Tajvannal kapcsolatos kijelentéseire.
George Glass, az Egyesült Államok japán nagykövete az X-en reagálva Hszüe megjegyzésére azt írta:
A maszk ismét lehullott
hozzátéve, hogy a kínai diplomata szavai
fenyegetést jelentenek Takaicsi és a japán nép számára.
Tajvan alelnöke, Hsiao Bi-khim az Európai Parlamentben szólalt fel, és arra kérte az Európai Uniót, hogy erősítse meg biztonsági és kereskedelmi kapcsolatait Tajvannal, valamint támogassa a sziget demokráciáját a Kína felől érkező növekvő fenyegetések közepette. Peking „szeparatista tevékenységek” engedélyezésével vádolta az Európai Parlamentet. Hsiao a beszédében kiemelte a Tajvani-szoros békéjének globális jelentőségét és a demokratikus országok közötti szolidaritás fontosságát – írja a The Guardian.
Bár Hsiao hivatalosan nem az egész Európai Parlamenthez szólt – mivel az uniós kereskedelmi blokk nem tart fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal –, a látogatása így is haragot váltott ki Kína részéről. Ugyanakkor az EU és Tajvan közös demokratikus értékeket vall, valamint szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápol egymással, és az unió elutasítja a katonai erő alkalmazását Kína részéről a tajvani kérdés rendezésére.
Hsiao párhuzamot vont Tajvan Kína általi kibertámadásai, illetve a víz alatti internetkábelek elvágása és az európai országokat az orosz invázió óta érő hibrid támadások között.
Tajvan elnöke bejelentette, hogy felgyorsítják a Tajvan-dóm (T-dome) légvédelmi rendszer kiépítését, és 2030-ra a védelmi kiadásokat a GDP 5 százalékára emelik. Ben Bland, a londoni Chatham House agytröszt Ázsia–Csendes-óceáni programjának igazgatója egy múlt havi elemzésében azt írta, hogy bár az EU és Tajvan között nincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatok, a felek sokkal szorosabb együttműködést alakíthatnának ki a kölcsönös előnyök érdekében, tekintettel az Egyesült Államok és Kína közötti növekvő feszültségre.
Bland szerint bármilyen konfliktus Tajvan miatt sokkal pusztítóbb hatással lehetne Európára, mint Oroszország ukrajnai inváziója, tekintve Tajvan vezető szerepét a félvezető- és elektronikai ellátási láncokban.
Borítókép: A kínai és az orosz elnök (Fotó: AFP)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A „mindenkihez” intézett felszólítások mögött miért az „oszd meg és uralkodj” logikája húzódik meg?
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!