Pusztay János nyelvész a Borostyánkőút – Közép-Európa program aktualitásairól

A Collegium Fenno-Ugricum és a Tokaj-Hegyalja Egyetem közös nagy projektjeként indult a Borostyánkőút – Közép-Európa program, amely az Alpok–Adria régiótól a Baltikumig húzódó sáv országait, azok nyelveit, kultúráját, történelmét, mai helyzetét kívánja ismertetni konferenciák, kiadványok, előadás-sorozatok révén. A program egyik eleme a több sorozatból álló Báthory téka. Pusztay János Prima Primissima díjas nyelvészprofesszort a program aktualitásairól kérdeztük.

Pusztay János a Borostyánkőút-Közép-Európa program aktualitásairól Fotó: Magán archívum

– Nemrég tartották Badacsonyban a Hungaro-Baltica konferenciát. Mi volt a találkozó célja?

– A találkozón hazai és határon túli magyar szakembereken kívül finn, lett és litván kollégák is részt vettek. Előadások hangzottak el irodalmi, történelmi, zenei, kultúrtörténeti, oktatási, nyelvészeti témákról. Ez a konferencia egy régi álom megvalósulásának egyik állomása. Még szombathelyi időszakomban terveztem meg egy borostyánkőút-programot, amelynek célja lett volna, hogy bemutassuk az általam borostyánkőút-övezetnek nevezett Közép-Európa országait, nyelveit, kultúráját, kapcsolatait. Akkori és ottani tanszékem ebből a Baltikum nagy részét, Észt- és Lettországot, valamint Finnországot fedte le, ezt a célt szolgálták tudományos és irodalmi sorozataink, konferenciáink is. 

Pusztay János Prima Primissima díjas nyelvészprofesszor. Fotó: Garas Kálmán

Pusztay János a Borostyánkőút – Közép-Európa program kialakulásáról

A tanszék megszűntével visszakerültem „anyatanszékemre”, az ELTE-re, immár professor emeritusként. A terv nem hagyott nyugodni. 2008-ban megalapítottam a Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezete közreműködésével Badacsonytomajban a Collegium Fenno-Ugricumot (CFU), amelynek célja az oroszországi finnugor népek támogatására irányuló programok megvalósítása. Olyan kereteket kerestem, amelyeken belül e két témakört össze lehet kapcsolni – közös nevezőként például a kisebbségi kérdést említhetem. A Tokaj-Hegyalja Egyetem (THE) alapító rektora, Bolvári-Takács Gábor hívott Sárospatakra három éve, hogy indítsuk el a programot. Idő előtti lemondása félbeszakította a folyamatot, utóda törölte is a kezdeményezést, de az idei, év eleji újabb rektorváltással egy nemzetközi hírű professzor, Kéri Szabolcs lett a THE vezetője, akivel gyorsan meg tudtunk állapodni a Borostyánkőút – Közép-Európa program megvalósításáról.

– Miből áll ez a program?

A THE és a CFU közös programja egyelőre két elemből áll: könyvkiadásból és konferenciaszervezésből. Már dolgozunk közép-európai tematikájú oktatási programokon is. A könyvkiadás „fedőneve” a Báthory téka, amelyben hat sorozatot tervezünk indítani: Hungaro-Baltica, Minoritates, Literatura – Studia, Literatura – Opera, Országtükör és Borostyánkőút. A Báthory tékával Báthory István erdélyi fejedelemre, Livónia (amelybe Észtország egy része és Lettország tartozott bele) nagyfejedelmére emlékezünk, aki évtizedekkel a nagyszombati egyetem megalapítása előtt Vilniusban egyetemet, Tartuban líceumot létesített.

Terveink szerint évente legalább hat könyv jelenik meg. A sorozatok arculatát Árkossy István grafikus, festőművész tervezte meg. A konferenciákat illetően évi két nemzetközi rendezvényt vállaltunk, egyet a CFU székhelyén, Badacsonyban, egyet pedig a THE székhelyén, Sárospatakon. Mind a Báthory téka, mind a konferenciák megvalósításában élvezzük a Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezete közreműködését.

– A Báthory téka programban milyen könyvek jelentek meg eddig?

Áprilisban jelent meg a Báthory téka első három kötete – egy-egy kötet a Hungaro-Baltica, a Minoritates és a Literatura – Studia sorozatban. A Hungaro-Baltica első kötete: Magyar–balti finn nyelvi és kulturális összevetések.

Ez a következő témákat érinti: a magyar–észt kapcsolatok, az észt kulturális autonómia törvény, a magyar és a finn nyelv helyzete kétnyelvű családokban, a magyar, finn és észt lexikográfia története, az I. világháborús hadifogolyügy, benne az észtek és finnek szerepe, a magyar és a finn zászlók kialakulása és a Kalevala hatása József Attila költészetében. A Minoritates első kötete a kassai Máté László Tiszta beszéd című könyve, amely a szerzőnek a felvidéki magyarság sorsával, helyzetével és jövőjével kapcsolatos írásait tartalmazza. A Literatura – Studia első kötete, az Irodalmi barangolások a Balti-tengertől az Urálig az én könyvem, amely finnugor, lett és paleoszibériai népköltészetről, irodalmakról szóló tanulmányaimat, ismertetéseimet tartalmazza.

A Báthory téka első három kötete. Fotó: Nagy Márton Csaba

– Ősszel is folytatódik a program könyvkiadással. Mit tudhatunk erről?

– Legalább három kötettel jelentkezünk. Megjelenik az említett Hungaro-Baltica konferencia anyaga és egy összeállítás a norvégiai magyarokról. A programot ugyanis éppen a magyar diaszpóra miatt terjesztettük ki Skandináviára, mint ahogy a CFU eredeti tervének megfelelően az oroszországi finnugor térségekre is. Egy lív versantológia is megjelenik, amely valóságos irodalmi csemege, hiszen a kihalófélben lévő lív nyelv kétszáz éve kihalt nyelvjárásában írt modern versek révén születik újjá a nyelv. Két további kötet is készül. A kiadványokat Budapesten a Józsa Judit Galériában, illetve Sárospatakon mutatjuk be.

– A térség nemzetiségeivel foglalkozó konferenciát is ősszel tartják. Mi lesz a téma?

–Az őszi sárospataki találkozó témája Zemplén, Kelet-Szlovákia, Kárpátalja, Partium nemzetiségi helyzete. A politikai okokból erőszakkal meghúzott határok nyelvi-etnikai közösségeket szakítottak szét, kényszerítettek kisebbségbe. Ennek az áttekintését tűztük ki célul. Szó esik a határon túli magyarokon kívül például a ruszin, szlovák és német kisebbségekről. A konferencián a Zempléni térségen kívül jönnek előadók Kelet-Szlovákiából, Kárpátaljáról és a Partiumból. Nagy érdeklődéssel várom magam is konferenciát, mivel már régen foglalkozom az oroszországi finnugor népekkel, amelyeknek sorsa nagy hasonlóságot mutat az itt vizsgálandó régió nemzetiségeinek helyzetével.