– Miért veszélyeztetett a nyelvek nagy része?
– Sokat beszélnek, írnak arról, hogy minden évben számos nyelv tűnik el. Megfogalmaztak különböző jóslatokat is arról, hogy századunk végére hány nyelv marad fenn a világon. Az optimista jóslat szerint a mai nyelvek mintegy fele, a borúlátók szerint akár nyolcvan-kilencven százaléka is eltűnhet vagy kerül erősen veszélyeztetett helyzetbe. Könyvemben a finnugor nyelvcsaládról írok, amely a világban meglévő nyelvcsaládok közül a kisebbek közé tartozik a maga másfél-két tucat nyelvével. Az elmúlt évszázadok során a nyelvcsaládnak több nyelve is – például a merja, muroma, kamassz – eltűnt, de további legalább fél tucat – köztük a lív, az enyec, a nganaszan, a vót – életének utolsó napjait éli.

A nyelv halálos ítélete
– Mi vezetett ehhez?
– A nyelvek eltűnésének számos oka van: a közösség lélekszáma, a kisebbségi lét, a közösség identitástudata, a többségi nemzet képviselte kisebbség- és nyelvpolitika. A nyelvek eltűnése nem az emberek elhalálozásával azonos jelenség, a nyelv nem öregszik meg és szenderül jobblétre, hanem a nyelvközösség tagjai adják fel nyelvüket s térnek át más, magasabb presztízsű vagy annak vélt nyelvre. A legdurvább beavatkozás a nyelvek életébe a gyarmatosítás során történt, amikor népeket irtottak ki, s ezzel természetesen a nyelvük is megszűnt létezni. A gyarmatosítás következtében megfeleződött a világ nyelveinek száma, s azóta számolunk – évről évre néhány százalékos csökkenéssel – a mintegy hatezer nyelvvel.
– A magyar nyelvre is ez a sors várhat?
– A finnugor nyelvcsaládnak három – független államban beszélt – nyelvét, az észtet, a finnt és a magyart nem sorolják a veszélyeztetettek közé. Független államok hivatalos nyelvei, kellő számú közösség anyanyelvei, széles körű használatuk és így fejlődésük is általában biztosítva van, ám mindegyik fölött gyűlnek viharfelhők, amelyekből – ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak – előbb-utóbb pusztító vihar zúdulhat le. A nyelvre leselkedő veszélyekre például finn kutatók már évek óta felhívják a figyelmet: az országban – a köz- és felsőoktatásban egyre erősebben terjedő, a tudományos életben szinte kizárólagos angolnyelvűség, a nemzetközi vállalatok túlnyomórészt angol ügyvitele nem sok jóval kecsegtet. Az észt nyelv esetében a viszonylag csekély, egymilliós beszélőközösség, a viszonylag magas, mintegy húszszázalékos idegen nyelvű, orosz lakosság, az észtek kimagasló szerepe az informatikában és a bankszektorban hátrányosan hat az észt nyelv helyzetére e területek angolnyelvűsége miatt, s csak erős nemzetinyelv-védő programokkal lehet elhárítani a veszélyt.