Sohasem gyógyuló sebeket ejtett a trianoni békediktátum

Több mint egy évszázada, 1920. június 4-én íratták alá Magyarországgal a győztes hatalmak a trianoni békediktátumot, amely óriási veszteséget okozott. Hazánk (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának napját. Ezzel az egyes nemzetrészek között erősíteni kívánták az összetartozás érzését.

20200604, Budapest Trianon 100 - Száz táncos közös néptánc előadása a budapesti Hősök terén Táncosok a Táncszáz a Hősök terén rendezvényen az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján. A megemlékezést a Magyar Teátrumi Társaság szervezte, amelyen száz táncos közös, élőzenével kísért néptánc előadása emlékeztet a trianoni diktátumra annak száz évvel ezelőtti aláírása órájában és percében. Fotó: Knap Zoltán (KZ) Bors Fotó: Bors/Knap Zoltán

Két éve őrtüzet gyújtottak a magyar–horvát határon a nemzeti összetartozás napján Fotó: Korosa Titanilla

A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel a parlament kinyilvánította, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Vasárnap is emlékezzünk Trianonra!

Az Országgyűlés akkor megerősítette hazánk elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására. Megállapították a szövegben, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei – mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések – kudarcot vallottak.

A nemzeti összetartozás jelképeként tavaly turulszobrot avattak Somogyváron Fotó: Somogyi Hírlap/Lang Róbert

Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, amelynek kiindulópontja csak az egyének a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet. Elítéltek ugyanakkor minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjának előidézésére irányul.

Borítókép: Minden évben sofelé tartanak megemlékezéseket, rendezvényeket a nemzeti összetartozás napján (Fotó: Bors/Knap Zoltán)