Háborús időkben a háborúból ki kell maradni, és a magyarságért minden keretek között ki kell állni – fogalmazott a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a zebegényi Trianon-emlékműnél vasárnap, a nemzeti összetartozás napján mondott beszédében.
Rétvári Bence, aki egyben a térség KDNP-s országgyűlési képviselője, azt mondta: akinek a határon túli magyarok nem fontosak, annak egy idő után a határon inneni magyarok sem fontosak. A magyaroknak mindig össze kell fogniuk,
„nekünk mindig elsősorban a magyarokra kell gondolnunk, és minden magyarnak ki kell állnia minden magyarért”
– fogalmazott az államtitkár.
Felidézte, hogy százhárom éve a magyar vezetők nem álltak ki a magyarokért, hanem mások jóindulatára bízták, mi lesz a jövője az erdélyi, a kárpátaljai, a felvidéki, a délvidéki, az őrvidéki magyaroknak. „Ebből a történelmi leckéből nekünk tanulnunk kell” – figyelmeztetett.
Rétvári Bence szavai szerint nem azon múlt Magyarország területi vesztesége, hogy a hadszíntereken ki hogyan veszített, hanem azon, hogy kinek a kormánya állt ki a saját országáért a tárgyalások alatt, és kiét hívták el, kiét nem.
Az államtitkár felidézte: a Tanácsköztársaság vezetőivel nem voltak hajlandóak szóba állni, 133 napig nem hívták el a kormányt, ami rengeteg időveszteséget jelentett, Károlyi Mihályék pedig a magyar érdekek védelme helyett az Antant jóindulatára számítottak. Minden engedményt megadtak számára, mindenki követelését elfogadták, „mert akkor majd jóindulattal fognak viseltetni irántunk”, gondolták Károlyiék.
Mint emlékeztetett,
Németország hetvenezer, Ausztria negyvenezer, Magyarország száznyolcvanezer négyzetkilométert veszített.
„Nyilván vesztes oldalon álltunk, tehát vesztesége Magyarországnak biztosan lett volna az első világháború után, de nem ekkora” - fogalmazott.
Rétvári Bence beszélt arról is, hogy az I. világháború kitörése előtt egy hónapnyi gondolkodási idejük volt Európa vezetőinek, Európa nemzeteinek, hogy elgondolják, akarnak-e egy háborúba belekeveredni vagy sem, és végül akkor belekeveredtek. A kétoldalú konfliktus, egy helyi konfliktus, két ország, két dinasztia konfliktusa pillanatok alatt más-más európai országokban is háborús helyzetet idézett elő, hiszen az európai országok sorra léptek be a háborúba – mutatott rá.
„Mi, magyarok az utolsó pillanatig elleneztük ezt a háborút, Tisza István ellenezte a döntést, de Magyarország nem volt abban a szuverén helyzetben, hogy meg tudja akadályozni (...), a Habsburg dinasztiával együtt belesodródott”
– fogalmazott a politikus.
Rétvári Bence emlékeztetett arra, hogy Tisza István az emberéletek védelmével indokolta ellenzését és azzal, hogy nem látott olyan végkimenetelt, amely Magyarország számára előnyös lehetett volna.
„Előre megmondta, hogy ebből a háborúból Magyarország semmiképpen nem jöhet ki jól (...), Magyarországnak semmiképpen nem szabad belesodródnia” - idézte fel az államtitkár.
Rétvári Bence hangsúlyozta azt is,
a magyaroknak alapvető nemzeti érdeke, és a huszadik század alapvető tapasztalata is az, hogy nem szabad háborúba belekeveredniük.
„Amikor világhatalmak gyürkőznek egymásnak, mi abból a huszadik században csak nemzeti tragédiákat szenvedtünk el, abból a magyaroknak semmi előnye soha nem származott” – fogalmazott.
Borítókép: Rétvári Bence (Fotó: MTI/Rosta Tibor)
Nemzeti összetartozás napja 2023 
