A miniszterelnök, aki a reménytelenségből a reménybe vezette az országot

Gróf Bethlen Istvánra emlékeztek születésének 150. évfordulóján.

Fotó: Nagy János Facebook-oldala

Nagy János úgy fogalmazott: nem Bethlen Istvánon múlott, hogy egy újabb szélvihar olyan pusztító erőket juttatott hatalomra Európában, amelyek még a korábbinál is végzetesebb öngyilkossági kísérletbe kergették a kontinens népeit. Ezért mi a hálás utókor nevében büszkén hajtunk fejet gróf Bethlen István miniszterelnök születésének 150. évfordulóján életműve és a hazáért hozott áldozata előtt – mondta.

Móczár Gábor, a megemlékezést szervező Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója rámutatott arra, hogy Bethlen István 1946-ban bekövetkezett halálának körülményeiről 1993-ig semmit nem lehetett tudni. Akkor kerültek elő szovjet levéltári dokumentumok, amelyek világossá tették, hogy a Szovjetunióba hurcolták, mert ki akarták kapcsolni a hazai politikai életből. A Donszkoj-kolostor melletti temetőben, közös sírba temették el, több száz sorstársával egyetemben. Jelképes hamvait, egy marék földet a nyughelyéről 1994-ben hozták haza Magyarországra és helyezték végső nyugalomra a Fiumei úti sírkertben. Síremlékét 2001-ben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság állíttatta, majd a Nemzeti Örökség Intézete születésének 150. évfordulójára teljes körűen felújította – ismertette a főigazgató.

A megemlékezés végén a résztvevők, köztük Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos, megkoszorúzták a jelképes sírt. Gróf Bethlen István az erdélyi Gernyeszegen született 1874. október 8-án, és a Szovjetunióba hurcolása után moszkvai börtönben halt meg, 1946. október 5-én.

Borítókép: Nagy János (Forrás: Facebook)