Négy napig látható a különleges tárlat
Az időszaki kiállítást az Art & Design magazin szervezte, a Kínai Írás Nemzeti Múzeuma és a Sino-Európai Alapítvány a Kínai Kultúráért és Oktatásért támogatásával.
A tárlat november 18-tól 21-ig tekinthető meg az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében. Az ünnepélyes megnyitót november 19-én, csütörtökön 18 órakor rendezik meg, zenei programmal, ünnepi beszédekkel és interaktív bemutatóval.
A kiállítás különlegessége, hogy néhány nap alatt több évezred írástörténetét járhatják végig a látogatók. A történeti emlékek és a kortárs kalligráfiai munkák egymás mellett mutatják meg, hogyan maradhatott fenn és újulhatott meg a kínai írás művészete az évszázadok során.
Miért különleges a kínai írás?
A kínai írás egyik legérdekesebb sajátossága, hogy alapvetően nem betűkre, hanem írásjegyekre épül. Míg a magyar nyelvben a betűk többnyire egy-egy beszédhangot jelölnek, addig a kínai írásjegyek rendszerint egy szótaghoz és egy jelentéssel rendelkező nyelvi egységhez kapcsolódnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden írásjegy önálló szót alkotna: a mai kínai nyelvben számos szó két vagy több írásjegyből áll. A kínai írásrendszerben több tízezer írásjegyet tartanak számon, a mindennapi olvasáshoz azonban ennél jóval kevesebb ismerete is elegendő. Egy művelt kínai olvasó rendszerint több ezer írásjegyet használ, míg az alapvető szövegek megértéséhez nagyjából két-háromezer jel ismerete is jelentős segítséget nyújt. Sokan úgy gondolják, a kínai írásjegyek mindegyike egy-egy tárgyat ábrázoló rajzból alakult ki. Valójában a rendszer ennél jóval összetettebb. Bár egyes ősi jelek valóban felismerhető képi ábrázolásokból származnak, az írásjegyek jelentős része olyan elemekből épül fel, amelyek a jelentésre vagy a kiejtésre utalnak.
A kínai írás tehát nem egyszerű képírás, hanem hosszú történeti fejlődés eredményeként kialakult, szabályok szerint működő rendszer.
Különlegessége az is, hogy az írásjegyek történeti folytonossága lehetővé teszi a több évszázaddal ezelőtt keletkezett szövegek tanulmányozását. A régi művek megértéséhez természetesen külön nyelvi és történeti ismeretekre van szükség, hiszen a kínai nyelv és az írásjegyek használata is sokat változott az idők során. A 20. században újabb jelentős átalakulás következett be. A Kínai Népköztársaságban az 1950-es évektől számos hagyományos írásjegy egyszerűsített változatát vezették be az írás és olvasás elsajátításának megkönnyítésére. Tajvanon és Hongkongban ugyanakkor továbbra is elsősorban a hagyományos írásjegyeket használják.
A kínai írás hatása messze túlnyúlik Kína határain. A történelem során a japán, a koreai és a vietnámi írásbeliség fejlődésére is jelentős hatást gyakorolt. Japánban a kínai eredetű kandzsi írásjegyek ma is a mindennapi írás részei, a japán szótagírásokkal együtt használják őket.
A kínai írás így különleges helyet foglal el a világ kulturális örökségében. Több mint háromezer éves, dokumentálható története során folyamatosan alkalmazkodott a társadalmi és technikai változásokhoz, miközben számos ősi vonását megőrizte. Ma már számítógépeken és okostelefonokon is használják, de a hagyományos ecsetírás továbbra is önálló művészeti ágként él tovább.
























