Üzbegisztán sok mindent megörökölt őseitől. A varázslatos városokat a perzsáktól, a selyemút fő vonulatát, valamint a vasutat a cári Oroszországtól, sokszínű népességét pedig Sztálintól. Üzbegisztánban a lakosság többsége üzbég, a türk nyelvcsaládhoz tartozó nyelven beszél, de a délebbi részeken sokan a perzsa egyik dialektusát, a tádzsikot használják a mindennapokban, ugyanakkor máig élnek itt közép-ázsiai arabok, oroszok, németek, lengyelek és koreaiak is. A történelem által ide-oda sodort népek gyermekei lényegében üzbégeknek tekinthetők, hiszen itt sokadik generációs kisebbségekről van szó, akik nem akarnak távozni, meggyökereztek Üzbegisztánban, kisebb-nagyobb mértékben azonban őrzik régi identitásukat. A koreaiak szinte teljes egészében a harmincas években érkeztek, amikor Sztálin száműzte őket otthonukból, ahogy egykor jelentős számú zsidó is élt Bokharában. Mára többségük elvándorolt Izraelbe, Nyugat-Európába vagy az Egyesült Államokba, de kulturális hatásuk ma is érezhető.
Taskent, a főváros mindössze harminc kilométerre fekszik a kazah határtól, busszal és vonattal is el lehet jutni a szomszédos országba, ugyanakkor ha valaki az ország belseje felé igyekszik, érdemes a vasutat választani. Üzbegisztán tizenkét évvel ezelőtt nyitotta meg az első nagy sebességű vonalát Taskent és Szamarkand között, a spanyol Talgo expresszek szolgálnak itt.
A hatszáz kilométeres Taskent–Bokhara utat három óra húsz perc alatt lehet megtenni, az árak pedig magyar zsebnek is kedvezők, hatezer forintot kell fizetni ezért az utazásért.
Bokhara és Szamarkand egyaránt a világörökség része, az épített környezet varázslatos, igazi ezeregyéjszaka-hangulatot árasztanak. Az UNESCO Szamarkand alapításának 2750. évfordulóján vezette fel listájára a várost, ami jelzi, milyen ősi kultúra jellemzi. Vonattal elérhető az egyik legfontosabb turisztikai központ, Híva városa, valamint Nukusz is, ahol modern művészeti múzeumot nyitottak a közelmúltban. Hívának ma is állnak a városfalai, ez szintén része az UNESCO világörökségének, s ugyancsak a régi selyemút emlékét élteti tovább. Megemlítendő, hogy a nemzetközi politikai viszonyoktól függően a Wizzair is tervezi az üzbegisztáni terjeszkedést, így a közeljövőben Budapestről Szamarkand is elérhető lesz.
Látható, hogy Üzbegisztán rohamosan fejleszti turisztikai ágazatát, felismerve, hogy a régi, bezárkózó politika nem vezetett eredményre. A napokban fejeződött be a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) közgyűlése, amelyet Szamarkandban tartottak.
Az eseményen Savkat Mirzijojev üzbég államfő az ország modernizálása egyik alapkövének nevezte a turisztikai ágazat fejlesztését. Az elmúlt évek során Üzbegisztán megszüntette a vízumkötelezettséget egy sor országgal szemben, így ma mintegy száz állam polgárainak – köztük a magyaroknak – nincs akadály a beutazásnál, 55 ország polgárai pedig a határon vehetik fel a vízumot.
A fejlesztések és az adminisztrációs könnyítések hatására nagyjából megkétszereződött az Üzbegisztánba érkező turisták száma. Idén a hétmillió főt tartják reálisnak a szakemberek, 2030-ra a tervek szerint 15 millióan jönnek majd, miközben a belföldi turisták száma 25 millió lehet. Mirzijojev a beszámolójában kiemelte a múlt örökségének méltó bemutatását, a jelenlegi nyolcszáz helyett 2500 helyen fogják várni a turistákat, és húsz kiemelt helyen fognak kiépíteni szabadtéri múzeumot.
Üzbegisztán elsősorban az épített környezettel, a csodálatos, ősi városaival hívogatja az utazókat, múzeumai világszinten is kiemelkedők. Emellett a térség egyik legfontosabb gasztronómiai központja a kultúrák találkozásának köszönhetően, a régióból sokan utaznak oda kizárólag azért, hogy megfelelő helyen ehessenek valami nagyon finomat. Üzbegisztán pedig nem kívánja ennyiben hagyni a terjeszkedést, ugyanis a Türk Tanács állandó tagjaként igyekszik kihasználni ezt a fórumot is a rokon népek körében az önreklámozásra. A tanács egyik legerősebb tagja Törökország, amelynek állampolgárai nagy számban érkeznek Üzbegisztánba, és viszik hírét a rohamosan fejlődő üzbég turisztikai ágazatnak.
Taskentből egy sétaút a fenséges Tien-san hegyvonulat, ahol a számunkra teljesen elképesztő magasságba lehet felkapaszkodni, a kirándulókat modern kiszolgálóegységek várják, valamint két síparadicsom is működik Taskent közelében. Különleges élmény a látogatás az egykori Aral-tó helyén megmaradt területre, amely egyszerre szép és szomorú, hiszen a valaha méltóságteljes vízfelület szinte biztos, hogy nem állítható helyre, a halfeldolgozásból élő helybéliek távozni kényszerültek. Az Aral-tó helyén ma a világ legfiatalabb sivatagja, az Aralkum-sivatag található, ahol a rozsdásodó hajóroncsok között minden évben elektronikus zenei fesztivált tartanak.
Nagyon izgalmas és meglepő tevékenység az alapvetően muszlim Üzbegisztánban a borászat. Mivel az országban szigorúan veszik a vallási türelmet, az államhatalom is teljesen szekuláris, annak nincs vallási vonulata. Ennek eredményeként van bortermelés Üzbegisztánban, Taskent mellett is működik egy családi borászat, Szamarkandban is létezik komoly borkóstolási lehetőség, valamint itt található egy bormúzeum is, amely az első üzbegisztáni borászat helyén áll. Ugyancsak különlegesség, hogy Üzbegisztánban van az egyik legnagyobb föld alatti aranykészlet, az állam tervezi is az eddigi kitermelés növelését. Jelenleg Üzbegisztán rendelkezik a világon a negyedik legnagyobb aranykészlettel.
Borítókép: A Regisztán tér az üzbegisztáni Szamarkandban (Fotó: Dócza Edith Krisztina)
