Palóc André a Magyar Nemzet e témát firtató kérésére felidézte azt az esetet, amikor a 486 milliárd forintos energetikai infrastruktúra-fejlesztési pályázatból kizárták az egyetlen magyar pályázót, tekintet nélkül arra, hogy ezáltal kimaradtak a beruházásból olyan nagyvárosok lakói is, mint például Debrecen. Az E.On megkapta a lehetőséget, a magyar tulajdonú vállalkozást kizárták.
Az első fecske az Opus Titász kizárása
A képviselő az Opus Titász ügyére utalt, amely az Európai Unió helyreállítási és ellenállóképességi eszközéből (RRF) finanszírozott, összesen 486 milliárd forintos keretösszegű villamosenergia-hálózati és okosmérési program két kiírásán indult el. A tiszántúli elosztótársaság összesen 76 milliárd forintnyi támogatásra pályázott – ebből 70 milliárd forintot a hálózatfejlesztésre, 6 milliárdot pedig több mint 108 ezer okosmérő 2030-ig történő felszerelésére fordított volna –, az elnyert összegből pedig 65 milliárd forint uniós forrást hívhatott volna le.
Noha a vállalat a jogosultsági és szakmai bírálaton megfelelt, és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 2026. augusztus 6-án még a pozitív döntésről, valamint a szerződéskötéshez szükséges dokumentumok bekéréséről értesítette a céget, négy nappal később, augusztus 10-én az állami bank igazgatósága átláthatósági kifogásokra hivatkozva utólag visszavonta a döntést, és kizárta a magyar szolgáltatót.
Augusztus 22-én a kormány bejelentette a támogatási szerződések aláírását a többi szereplővel, így a német hátterű E.On csoport érdekeltségeivel, amivel Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye több száz településének fogyasztóit zárták ki az uniós fejlesztésekből.
A kiskereskedelmet és a béreket is megnyúzzák
De ha a kiskereskedelmet nézzük – folytatta a gondolatmenetet Palóc André –, akkor is az derül ki, hogy tisztítják a terepet a multik előtt. Ebből két dolog következik: magyar munkahelyek kerülnek veszélybe és magyar fizetések emelkedése reked meg. – Ezt nem én mondom, hanem a kabinet a saját költségvetési törvénytervezetének mellékletében foglalt táblázatában maga is elismeri: 9,2 százalékról 5,6-ra mérséklődik várható bruttó béremelkedés üteme.
























