A kormányzati offenzíva már június elején elindult, amikor Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentette a 35 éves szerződés felülvizsgálatát. Egy hónappal később pedig már arról beszélt, hogy az előző kormány négy év alatt 1024 milliárd forintot fizetett ki az MKIF-nek megfelelő műszaki tartalom nélkül, vagyis az állam szerinte előfinanszírozta a koncesszort. A tárcavezető a konstrukciót közpénz-kicsatornázási eszköznek minősítette, hivatkozva az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárására is. Brüsszel ugyanis vitatja, hogy a gazdasági kockázat ténylegesen átkerült-e a koncesszorra, így kérdésesnek tartja magát a koncessziós minősítést a közbeszerzési szabályok alkalmazása helyett, emellett kifogásolja a 35 éves időtartamot, a hálózat egyben történő kiadását és a későbbi szerződésmódosításokat is. Október elejére az is kiderült, hogy az Európai Bizottság lezárta a kötelezettségszegési eljárás első szakaszát, ami Vitézy Dávid értékelése szerint a politikai váltástól függetlenül is az összeomlás szélére sodorta volna a konstrukciót.
Áprilisban jöhet a fordulat a magyar autópályákon, jönnek a külföldi cégek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar NemzetÁprilisban az állami Magyar Közút veheti át a gyorsforgalmi úthálózat kétharmadának üzemeltetését. Az autópálya-koncessziók átalakítása a kormány szerint a jövő évi költségvetés legnagyobb kiadáscsökkentési tétele, ám a magyar tulajdonú MKIF kiszorításával párhuzamosan az M6-oson és az M8-ason egy külföldi hátterű konzorcium szerződését hosszabbították meg. Az állami visszavétel komoly pénzügyi kockázatot is hordoz magában, a napi üzemeltetés mellett ugyanis a további sztrádabővítések és útépítések finanszírozásáról is gondoskodni kell.

Az MKIF következetesen és részletesen utasította vissza a vádakat. A társaság közlése szerint 2025 végéig nettó 673 milliárd forintot kaptak a költségvetésből, amelyet teljes egészében a hálózat fenntartására és Magyarország legnagyobb gyorsforgalmiút-felújítására fordítottak. A főpályán 2025-ig mintegy 700 kilométeren (13 millió négyzetméteren) cseréltek burkolatot, felújítottak 315 hidat és 68 pihenőt, így az Országos Közúti Adatbank szerint az öt évnél fiatalabb burkolatú pályák aránya a 2022-es 24,6 százalékról 2025-re 66 százalékra ugrott.
Németh Tamás, az MKIF vezérigazgatója rámutatott arra is, hogy a tulajdonosok további 100 milliárd forintot tettek hozzá a működéshez, a jelenleg is zajló nagyszabású bővítések – például az M1-es autópályán 2025 szeptemberében elindult, 72 alul- és felüljáró átépítésével járó teljes pályás átépítés – pedig önerőből és aláírt banki hitelszerződésekből futnak, a 35 éves üzleti modell csak a futamidő végére térülne meg.
Áprilisi átadás
A szeptember közepén lezárult kormányzati átvilágítás után Vitézy Dávid és Magyar Péter miniszterelnök szeptember 18-án közösen jelentette be a 35 év alatt több mint 23 ezermilliárd forintos költségvetési kifizetéssel járó szerződés megszüntetésének kezdeményezését, arra hivatkozva, hogy a 2023-as módosítások csaknem ötven százalékkal növelték az ellentételezést. Október elején a miniszterelnök ismét posztolt, az MKIF pedig megerősítette a tárgyalások tényét, majd a folyamat átkerült a konkrét jogi előkészítés terepére.
Kármán András pénzügyminiszter Magyar Péterrel október 20-án ismertette, majd a kormány október 30-án késő este hivatalosan is benyújtotta az Országgyűlésnek a 2027-es költségvetési törvényjavaslatot, amely az államháztartási hiányt az idei 7,5 százalékról 4,9 százalékra kívánja leszorítani, többek között az állami kiadások 1465 milliárd forintnyi csökkentésével. A kiadási lefaragások legelső és legnagyobb egyedi tételeként koncessziós szerződések – nevesítve az útkoncesszió, valamint az M5-ös és M6-os rendelkezésre állási díjai – szerepelnek, amelyeken a kormány egyetlen év alatt 246,1 milliárd forintos megtakarítást irányzott elő. Kármán október 25-én külön is hangsúlyozta, hogy az autópálya-koncessziók megszüntetése és bizonyos esetekben újratendereztetése adja a jövő évi költségvetési megtakarítások gerincét.
Ezzel párhuzamosan az átadás-átvétel menetrendje is látszik. Vitézy Dávid október 27-én, az M49-es gyorsforgalmi út első szakaszának átadásán jelezte, hogy a téli üzem végével, 2027. április 1-jén kerülhet vissza a hálózat a százszázalékos állami tulajdonban lévő Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésébe. Jelezte: a kormány elsődlegesen közös megegyezésre törekszik az MKIF-fel, de eredménytelen tárgyalások esetén az állam egyoldalúan lép a szerződés megszüntetése érdekében.
Külföldi nyert az M6-oson
Közben a hazai koncesszor kiszorítása mellett a kormány az M6-os autópálya Érd és Dunaújváros, valamint az M8-as Dunaújváros és Kisapostag közötti szakaszán a külföldi hátterű üzemeltető mellett döntött. A kabinet megakadályozta, hogy a korábbi 22 éves megállapodás idei lejártával az MKIF a 2022-es szerződésében szereplő opción keresztül átvehesse a szakaszokat. Vitézy Dávid arról beszélt, hogy az előző vezetés az eddigi üzemeltető M6 Duna Koncessziós Zrt. évi bruttó 3,8 milliárdos és a Magyar Közút 4,5 milliárdos ajánlata helyett az MKIF évi 12,5 milliárd forintos, rosszabb útminőségi mutatókat tartalmazó konstrukcióját választotta, ami 11 évre vetítve 149 milliárd forintos kiadást jelentett volna. Az ügyben a tárca hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanújával büntetőfeljelentést is tett a Központi Nyomozó Főügyészségen, majd október 6-án hivatalosan is aláírták a szerződéshosszabbítást az M6 Duna Zrt.-vel további 11 évre, 44 milliárd forintért, amivel a kormány számításai szerint 105 milliárd forintot takarít meg az állam.
Az MKIF és a Fidesz-frakció egyaránt vitatta a minisztérium számait.
Az MKIF rámutatott, hogy a tárcavezető az egyszeri, szigorúbb visszaadási követelményeket hasonlította össze a folyamatos üzemeltetési elvárásokkal, a visszaadási paramétereknél pedig ötből három értékben az MKIF vállalása a szigorúbb.
Emellett az MKIF kalkulációja a vizsgált 11 év alatt tartalmazott egy teljes körű, nagyfelületű burkolat- és hídrekonstrukciót is, amelyet a külföldi konzorcium 44 milliárdos ajánlata nem foglal magában. A 2026-os költségvetési előirányzatok alapján ráadásul az M5/M6 koncessziók fajlagos költsége 460 millió forint kilométerenként, szemben az MKIF 288 millió forintos fajlagos díjával.
A gyorsforgalmi úthálózat áprilisi tervezett állami visszavétele mindezek miatt egy rendkívül összetett elszámolási és finanszírozási kérdést nyit meg. Úgy tűnik ugyanis, hogy a Magyar Közútnak és a központi költségvetésnek nemcsak a napi fenntartást kell az eddiginél olcsóbban megoldania, hanem saját forrásból kell majd biztosítania akár több ezer milliárd forintos autópálya-bővítések és új útépítések fedezetét is.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en






















