Megszólalt Kármán András is, már látjuk, hol lesznek megszorítások

A támogatások megvágása mellett egy 929 milliárd forintos adóemelési csomagra lesz szükség, amely a nagyvállalatokat és a fogyasztókat is eléri.

Kármán András pénzügyminiszter mutatta be a 2027-es költségvetés árnyoldalát Fotó: Vémi Zoltán

Magasztos célok

A pénzügyminiszter kedden jobbára konkrét, de esetenként még pontosítandó válaszokat adott arra az égető kérdésre, hogy miből lesz fedezet a költségvetésben az ígéretek teljesítésére. Ráadásul úgy kell megteremteni az egyensúlyt, hogy közben egyéb magasztos célokat is elérne a kormány:

• a költségvetési hiányt lefaragná 7,5 százalékról 4,9-re,
• a GDP-t pedig 2,4 százalékkal növelné jövőre,
• a kormányzati ciklus végére pedig 2,8 százalékra csökkentené a hiányt.

Megtakarítások

Kármán András jelezte, hogy a 2026-os költségvetésben szerepelnek olyan egyszeri kiadások, amelyek kifutnak, vagyis célzott kormányzati döntés nélkül nem jelennek meg a jövő évi pénzügyi tervekben. Elmondta azt is, hogy a magas nemzetközi energiaárak jelentős többletköltségére tartalmazza a fedezetet a 2027-es költségvetés. A tárcavezető szerint az egyensúlyt egyfelől az összesen 1465 milliárd forintos kiadáscsökkentés segíti, például az alábbi tételek megvágása vagy megszüntetése:

• minisztériumok és állami vállalatok működési kiadásainak 10 százalékos csökkentése: 447 milliárd forint,
• koncessziós szerződések felülvizsgálata: 246,1 milliárd forint,
• gazdaságfejlesztési támogatások visszafogása: 169,5 milliárd forint,
• migrációs bírság eltörlése: 135 milliárd forint,
• közérdekű vagyonkezelő alapítványok reformja: 119,3 milliárd forint,
• kormányzati kommunikáció és rendezvények: 92,6 milliárd forint,
• közmédia finanszírozásának csökkentése: 61,3 milliárd forint.

A lényeg: a megszorítások

A másik oldal pedig a bevételek növelése. Kármán András ezek között említette a vagyonadót, és elmondta, hogy általánosságban az a céljuk, hogy a termelésük során a környezetet jelentősen szennyező vállalatok nagyobb adót fizessenek.

Jön a globális minimumadó:

Az 500 millió euró, illetve 180 milliárd forint bevételt meghaladó vállalatok számára a globális minimumadó szabályozását ültetné át a magyar adórendszerbe a kormány, 15 százalékos kulccsal.

Mint Kármán András kifejtette, a legtöbb magyar vállalat ma is kötelezett lenne a globális minimumadó fizetésére, de ez nem történik meg, vagy csak sokkal kisebb mértékben, mert például a helyi iparűzési adó száz százalékát levonhatják belőle. Ezt a levonhatóságot a kormány most korlátozná, de mivel valamekkora mértékben marad jóváírás, a kulcs a jelenlegi gyakorlat 9 százalék alatti mértéke helyett 11,25 százalékra emelkedne a tárca számításai szerint.

A miniszter ezután folytatta a sort:

• a vagyonadó bevezetésétől éves szinten 200 milliárd forintot remélnek,
• a dohánytermékek jövedéki adójának emelése (90 milliárd forint) hamarosan életbe lép,
• látnak teret az égetett szeszes italok jövedéki adójának emelésére,
• a magas cukortartalmú üdítőkre pedig kiterjesztik a népegészségügyi termékadót (20 milliárd forint).

Várható továbbá a rehabilitációs hozzájárulás emelése is (35 milliárd forint): azok a cégek, amelyek nem foglalkoztatnak annyi megváltozott munkaképességű munkavállalót, mint az összlétszám alapján arányosan kellene, ehelyett magasabb adót fizetnek majd.

Emellett a környezetet erősen terhelő ágazatok adóját szeretnék növelni, és

általános széndioxidadó bevezetését tervezik, amelynek a pontos mértékét nem ismertette, de az Európában alkalmazott kulcsok átlagáról lenne szó.

Ezekből a lépésekből összesen 929 milliárd forint többletbevételt remél a kormány, ami a 264 milliárdos lakossági adócsökkentéssel számolva nettó 665 milliárd forinttal javítaná az egyenleget.