Százmilliárdos aknákat talált az Állami Számvevőszék a jövő évi költségvetésben

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Bár a jövő évi büdzsé összességében átment a szűrőn, a kormányzati tartalék szinte utolsó fillérig elolvadhat az alultervezett kiadásokon és a bizonytalan adóbevételeken.

2026. 11. 16. 16:40
Százmilliárdos aknákat talált az Állami Számvevőszék a jövő évi költségvetésben
Az Állami Számvevőszék több kivetnivalót is talált a 2027–es költségvetési tervezetben, de elfogadta Fotó: Kallus György

Adóemelések és szűkülő adóhatósági keretek

A költségvetés bevételi oldala 14 lényeges adónem esetében csak a tervezett jogszabály-módosítások parlamenti elfogadásával válik teljesíthetővé, amelyek együttesen 1372,4 milliárd forint többletet hoznak a konyhára. A társasági adó előirányzata 41,9 százalékkal, 1431,6 milliárd forintra ugrik, miután az 500 millió euró feletti árbevételű nagyvállalatoknál 15 százalékra emelik a kulcsot (+140 milliárd forint), és megszüntetik a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményét, valamint az adófelajánlási lehetőségeket (+200 milliárd forint). A pénzügyi szervezetek befizetéseit 533,7 milliárd forintra (+390 milliárd forint jogszabályi hatás), a biztosítási adót a sávos kedvezmény eltörlésével 249,9 milliárdra (+80 milliárd forint), a KATA bevételeit pedig az átalányadózók várt átlépésével és a cégeknek történő számlázás újbóli megnyitásával több mint háromszorosára, 238 milliárd forintra (+162,9 milliárd forint) tervezték. Személyi jövedelemadóból 5042,8 milliárd forintot várnak úgy, hogy a minimálbéresek adóterhelését 9 százalékra mérséklő adójóváírás 230 milliárd forintot visz el, az anyák adókedvezményénél bevezetett jövedelmi és életkori korlát viszont 45 milliárd forintot hoz vissza az államkasszába.

Teljesen új elemként jelenik meg a 200 milliárd forintos vagyonadó. Bár a tételt a számvevőszék számításokkal megalapozottnak minősítette, komoly figyelmeztetést fűzött hozzá:

a tervezéshez használt adatbázisok más vállalatértékelési módszertanra épülnek, mint maga a törvényjavaslat, az eltérő vagyonelemek önadózás keretében történő felértékelése pedig súlyos gyakorlati nehézségeket okoz majd az adózóknak.

Ráadásul az új vagyonadó-bevallások feldolgozása, a vagyonosodási vizsgálatok és a minimálbér sávossá tétele jelentős ellenőrzési és beszedési többletfeladatot zúdít a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra. Ennek ellenére a NAV működési költségvetése a 2026-os módosított előirányzat 97,9 százalékára csökken, a hivatal felhalmozási és beruházási büdzséjét pedig drasztikusan, a tárgyévi szint 34,2 százalékára vágták vissza.

Hiányzó számítások Paksnál és a szociális ágazatban

A számvevőszék a bevételi főösszeg 90 százalékát lefedő 33 előirányzatot, valamint a kiadási főösszeg 90 százalékát kitevő 154 tételt vizsgált át. Összegszerűen a bevételek 99,9 százalékát, a kiadások 97,3 százalékát találták számításokkal megalapozottnak (az uniós fejezet tételeit a külső tényezők miatt nem minősítették). Windisch László kiemelte, hogy ahol nem fogadták el a megalapozottságot, ott nem a politikai szándékot vitatták, hanem a határidőre be nem nyújtott háttérszámításokat és dokumentumokat kérték számon.

Bevételi oldalon egyetlen tétel, az újonnan bevezetni kívánt, 25,2 milliárd forintos szén-dioxid-adó bukott meg a megalapozottsági vizsgán, mivel a jogszabályi hátteret és a számításokat sem adták át az ÁSZ-nak, így ez teljes összegében a bevételi kockázatok közé került.

 Ezzel együtt összesen 95,9 milliárd forintnyi bevételi kockázatot azonosítottak (a vizsgált lényeges bevételek 0,3 százalékát): a bányajáradék 129,6 milliárdos tervéből 29,1 milliárd forintot nem látnak alátámasztottnak , a népegészségügyi termékadó 113,3 milliárdos összegéből 20 milliárd forintot, a 335,7 milliárdos kiskereskedelmi adóból pedig 18,8 milliárdot. Elmaradás várható az energiaágazat 222 milliárdos befizetésénél (2,1 milliárd forint kockázat az Ural–Brent különadó sávszámításai miatt) és a 76,8 milliárdos játékadónál (0,7 milliárd forint).

Kiadási oldalon hat nagy előirányzat bizonyult számításokkal nem megalapozottnak. Köztük van a Paks II. Zrt. 175 milliárd forintos tőkeemelése, amelynél a tárca nem tudta megmagyarázni a költségvetési keret indokolásában szereplő 355,6 milliárd forintos összeg és a tényleges előirányzat közötti 180,6 milliárd forintos különbözetet. Hasonlóan hiányos volt az Országgyűlés fejezetében

  • a 43,4 százalékkal, 80 milliárd forintra visszavágott közszolgálati hozzájárulás háttere,
  • a települési önkormányzatok 169,6 milliárdos gyermekétkeztetési támogatása,
  • valamint az Egészségbiztosítási Alapban a 35,7 százalékkal, 330 milliárd forintra emelt nagyértékű gyógyszerfinanszírozás.

A Szociális és Családügyi Minisztériumnál két tétel is fennakadt: 

a szociális és gyermekvédelmi ágazati pótlékok 49,2 milliárdos sora (amelyhez a tárca hat nappal a november 5-i határidő után küldött hiányos adatokat), továbbá a szociális célú nem állami humánszolgáltatások 481 milliárdos támogatása, amelynél 2,4 milliárd forintos közvetlen túllépési kockázatot is rögzítettek.

Energiapiaci kitettség és elolvadó tartalékok

A felülről nyitott kiadásoknál az ÁSZ összesen 185,1 milliárdos elégségességi kockázatot számolt össze. Ennek legnagyobb tétele egy 135 milliárd forintos tétel az egyéb vegyes kiadások soron:

a kormány ugyanis egyszerűen kihúzta a jövő évi büdzséből a migrációs ügyben kiszabott uniós bírság fizetését, miközben a bírság megszüntetéséről semmiféle hivatalos döntés nem született.

További 34 milliárd forintos túllépés fenyeget a 1159,9 milliárd forintra (az ideinél 33,1 százalékkal magasabbra) tervezett Lakossági Rezsivédelmi Alapnál. 

A kormány 79 dolláros Brent olajárral és a tervezéskori határidős (TTF) gázárakkal kalkulált, ám novemberre mind az azonnali, mind a határidős piaci árak a tervezett szint fölé emelkedtek. Ráadásul az MVM két szeptemberi kalkulációja (1233 és 1165 milliárd forint) közül a Pénzügyminisztérium az alacsonyabbat választotta úgy, hogy a 2027-es gázigénynek mindössze 31 százalékát védik fedezeti ügyletek és fix áras források. Az energiaszámla ráadásul a közintézményeket is közvetlenül nyomja majd, miután a 228,2 milliárdos központi rezsikompenzációs tartalékot megszüntették, és beolvasztották a szervek dologi kereteibe. A kiadási kockázatokat a táppénz 8,7 milliárdos és az autóbuszos személyszállítás 5 milliárdos alultervezése teszi teljessé, miközben a gyorsforgalmi úthálózat 171 milliárd forintra leszorított rendelkezésre állási díját is komoly bizonytalanság övezi a koncessziós szerződés folyamatban lévő felbontása miatt.

A számvevőszék külön fejezetben figyelmeztetett a közszolgáltatások és az állami infrastruktúra krónikus alultervezettségére.

Az állami gyermekvédelmi szakellátás dologi kiadásaira 2027-ben 44,6 milliárd forintot szánnak, miközben már 2025-ben is 50,9 milliárd forintba került a működés.

A Vízügyi Igazgatóságok beruházási előirányzata 0,7 milliárd forintra zsugorodik a 2025-ös 24,7 milliárdos tényadathoz képest, miközben a Duna hajózhatósága, az árvízvédelem és a Velencei-tó vízpótlása is forrásra vár. Bár a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap kerete 28,5 százalékkal, 200 milliárd forintra nő, az országos közúthálózat felújítására szánt 100 milliárd forint töredéke a Magyar Közút által szükségesnek tartott évi 333 milliárdnak, a MÁV pályahálózatánál 20 százalékos az amortizációs visszapótlási elmaradás, az állami kórházakban pedig a nullára leírt eszközök 60 százalék feletti aránya mellett az évi 14,3 milliárdos értékcsökkenésből mindössze 1,1 milliárd forintot fordítanak műszaki cserére.

A 95,9 milliárdos bevételi és a 185,1 milliárdos kiadási kockázat együtt 281 milliárd forintot tesz ki. Ezzel szemben az állam nem kötött felhasználású tartalékai – a 210 milliárdos Rendkívüli kormányzati intézkedések kerete és az új, 85 milliárdos Gazdaságfejlesztési tartalék – összesen 295 milliárd forintot érnek el (a tavalyi 692 milliárd után, miután az 500 milliárdos Havária Alapot megszüntették). Papíron tehát 14 milliárd forinttal több a szabad tartalék, mint a feltárt kockázat, ám ha ez a pénz elmegy a tervezési lyukak betömésére, a kormánynak gyakorlatilag nem marad védőhálója egy váratlan gazdasági sokk esetére.

Szűk mozgástér az adósságpályán

Ez a szűkös tartalék azért különösen veszélyes, mert a hiány- és adósságcéloknál is centiméterekre lőtte be a pályát a kabinet. Az eredményszemléletű (ESA) költségvetési hiányt az idei 7,5 százalékról 4,9 százalékra (4790 milliárd forintra) kívánják leszorítani, a pénzforgalmi hiányt pedig 5102,7 milliárd forintra.

Ez a 4,9 százalékos mutató magasabb annál, mint amit Magyarország a korábban Brüsszel által jóváhagyott középtávú strukturális tervben 2027-re vállalt, így az uniós szabályoknak való megfeleléshez a kormánynak új középtávú tervet kell elfogadtatnia az EU Tanácsával.

A GDP-arányos államadósság a tervek szerint a 2026 végi 77,5 százalékról 77,2 százalékra mérséklődik 2027 végére. Ez a 0,3 százalékpontos javulás formálisan teljesíti az Alaptörvény adósságszabályát, ám az ÁSZ érzékenységvizsgálata szerint az úgynevezett implicit tartalék mindössze 254 milliárd forint: ha ennél többel nő az adósság, vagy ha a reál GDP-növekedés 2,4 helyett 2,1 százalék alá csúszik, máris sérül az alkotmányos követelmény. A sérülékenységet fokozza, hogy a teljes (maastrichti) államadósságon belül a devizaarány 1,5 százalékponttal 34,3 százalékra emelkedik. A költségvetést 364,3 forintos euróárfolyammal tervezték, de a számvevőszék számításai szerint a forint 10 forintos gyengülése önmagában 0,7 százalékponttal dobja meg az államadósság-rátát, miközben a devizaalapú kiadások – a 963,5 milliárdos uniós befizetés, az autópálya-koncessziók, a Paks II. tőkeemelés és a devizakamatok – terheit is azonnal megdrágítja. Ha az Országgyűlés a zárószavazásig nem javítja ki a feltárt tervezési hiányosságokat, a jövő évi költségvetésnek bármilyen kisebb piaci megingást tartalékok nélkül kell majd átvészelnie.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.