Jön az adóztatás
A rekordprofitra a részvényesek mellett a kormány is figyel: az Országgyűlés elé október 27-én benyújtott őszi adócsomag és a 2027-es költségvetési tervek alapján a Molnak többet kell a következő évtől a közös kasszába fizetnie.
A Mol-csoport árbevételéhez viszonyított adóterhek aránya a 2016-os 20 százalékról 2026-ra 35 százalékra emelkedett, a 2027-től élesedő új törvénytervezetek pedig több ponton is súlyos többletelvonást vetítenek előre.
Sorra vettük, hogy az újonnan beterjesztett adótörvény-tervezetek alapján milyen adónemek és szabályozási változások jelenthetik a legfőbb szigorítást a Molra nézve:
- Nagyvállalati társasági adó és innovációs járulék emelése A társasági adó (tao) kulcsa 9 százalékról 15 százalékra emelkedne, azon nagyvállalatoknál, amelyeknek a konszolidált vagy egyedi éves árbevétele eléri az 500 millió eurót. Ezzel párhuzamosan az innovációs járulék kulcsa is jelentősen, 0,3 százalékról 0,5 százalékra ugrik 2027-től.
- Energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood-adó) Egy másik javaslat 2027-től új adóalap-növelő korrekciós tételekkel szélesíti az ezt az adóalapot. Ilyen tétel lesz a kapcsolt vállalkozásoknak fizetett kamatráfordítás és az ahhoz kötődő transzferár-korrekció. A tulajdoni részesedésekre elszámolt értékvesztést pedig csak a könyvekből való tényleges kivezetéskor lehet majd levonni. Emellett szigorú plafont húznak a nagyvállalatok által az adóévben érvényesíthető adókedvezmények – így az elektromos töltőállomásokhoz kapcsolódó kedvezmények – együttes összegére, a negyedéves adóelőlegeket pedig kötelező lesz kiegészíteni a 2027-re várható éves adó 25 százalékára.
- Emelkedő bányajáradék és szűkülő beruházási kedvezmények A 2027-es költségvetési csomag a természeti erőforrások használatát is drágítja, a bányajáradék emelésétől 37 milliárd forintos többletbevételt vár a kormány, ami közvetlenül a Mol hazai kitermelését terheli. Eközben a társasági adóban is bevezetik az 500 millió eurós bevétel feletti nagyvállalati korlátot: a fejlesztési és az energiahatékonysági adókedvezmények együttes összege nem haladhatja meg a bérköltség vagy az értékcsökkenés 5,5 százalékát, valamint a tárgyi eszközök könyv szerinti értékének 1 százalékát.
- Kiskereskedelmi különadó A benzinkúthálózatot és a boltokat közvetlenül érinti, hogy a kiskereskedelmi adó 2027-ben is fennmarad. Bár a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmére vonatkozó adókulcsok változatlanok maradnak, a nem üzemanyag jellegű forgalmat – vagyis a Molnál egyre nagyobb súlyú Fresh Corner hálózatot – terhelő általános sávoknál az 1 és 50 milliárd forint közötti adóalap kulcsát a háromszorosára, 0,15 százalékról 0,45 százalékra emelik, 50 és 150 milliárd között 1 százalék, 150 milliárd forint felett pedig 4,5 százalék marad az elvonás. Ez az 1–50 milliárdos sávban 73,5 millió forintról 220,5 millió forintra növeli a Mol adóterhét, bár egy 147 millió forintos többlettétel csoportszinten nem rendíti meg a vállalatot.
- Megemelkedő operatív közterhek Általános költségnövelő tételként a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatoknál sávosan, az ezer fő feletti cégeknél pedig 66,7 százalékkal (a minimálbér kilencszereséről a tizenötszörösére) ugrik a rehabilitációs hozzájárulás összege. Emellett 20 ezer forintról 30 ezer forintra nő a pénzügyi tranzakciós illeték felső korlátja, 2027-től újra élesedik a reklámadó, és drágul a vállalati autóflották fenntartása is, miután a cégautóadóból a jövőben adóalanyonként csupán egyetlen gépkocsi után lesz levonható a gépjárműadó.
A harmadik negyedéves pénzügyi ugrás és az alacsony, mindössze 8,3 százalékos eladósodottsági ráta tehát erős likviditási hátteret teremt a Molnak a régiós terjeszkedéshez, köztük a szerbiai NIS felvásárlásához.
A pénteki tőzsdei kereskedésben ugyanakkor a részvényárfolyam eséssel reagált a felemás üzletági adatokra: ha a rendkívüli finomítói árkörnyezet lecseng, a 2027-től élesedő hazai adócsomag és a kiskereskedelmi korlátozások sokkal erőteljesebben érvényesülnek majd az olajvállalat eredménykimutatásán.
