Kemény állítás: messze elkerülhetik Magyarországot a befektetők, ha Tisza valóban meglépi az adóemelést

Itt a Fidesz politikusának véleménye a társasági adó lehetséges emeléséről. A drasztikus adónövelés Szalai Piroska szerint nemcsak a beruházásoknál, de a munkaerőpiacon is nagy ütést jelentene.

Akár komoly károkat is okozhatna a gazdaságban a társasági adó megemelése. Fotó: Havran Zoltán

A nem túl részletes kormányzati álláspont megismerése után kikértük a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz véleményét is. – Azt nem tudhatom, hogy a Pénzügyminisztériumban mit terveznek, az viszont világos, milyen következményekkel járna a társasági adó felemelése. Különösen akkor, ha valóban 15 százalékra nőne a kulcs, az ugyanis kétharmados emelést jelentene – kezdte lapunknak adott nyilatkozatát Szalai Piroska országgyűlési képviselő. A Fidesz szakpolitikusa szerint két szempontból is káros lenne az adóemelés.

Ég veled, befektető?

Egyrészt elriaszthatná azokat a befektetőket, amelyek fejlesztést hoznának Magyarországra, gyárat építenének, vagy itt szeretnének vásárolni már működő vállalkozásokat. – A beruházók több szempontot is megvizsgálnak, amikor kiválasztják, melyik országba vigyék a tőkét. Számít, hogy milyen a munkaerő, van-e kellő mennyiségű energia és hogy a piacra be lehet-e lépni. De ugyanilyen kulcskérdés az adórendszer és elsősorban a társasági adó nagysága – mondta Szalai Piroska, majd megjegyezte: előfordulhat, hogy egyes befektetők még csak el sem gondolkodnak azon, hogy nagy céges adót szedő országban fektessék be a pénzüket, ha találnak alacsonyabbat is. – Ha azt akarjuk, hogy Magyarország vonzó legyen a befektetők számára, alacsony adók kellenek – vélekedett a Fidesz képviselője, aki hozzátette:

amennyiben a Tisza valóban a társasági adó emelésében gondolkodik, súlyos ütést vihet be a magyar gazdaságnak.

Mi lesz a hazaiakkal?

A már itt lévő vállalkozások helyzete a politikus szerint ugyanilyen fontos – ez a második szempont. A már itt működő vállalkozások – és mindegy, hogy hazai vagy külföldi szereplőről van szó – akkor hajtanak végre nagyobb eséllyel fejlesztést, technológiaváltás, vagy éppen béremelést és létszámbővítést, ha eredményüknek minél kisebb részét viszi el az állam. – A társasági adóemelés azonban csökkenti a cégeknél maradó pénzt, ami egyszerre két ok miatt is hátrányos. Egyfelől kevesebb marad bérekre, de ugyanúgy kevesebb marad új megoldások bevezetésére, a termelékenység növelésére – fogalmazott a képviselő. Véleménye szerint tehát egy esetleges társasági adóemelés a munkaerőpiacon is pusztítást végezne, miközben visszavetné az ország versenyképességét.

Ezeket a hatásokat pedig csak felerősíti a vagyonadó.

Utóbbit a Tisza biztosan bevezeti – a kormányzati elképzeléseket már társadalmi egyeztetésre is bocsátották –, de hogy a társasági adó szabályai miként változnak, egyelőre még nem ismert. Szalai Piroska ettől függetlenül úgy vélekedett: a társasági adó nem játék, ha azt felemeli a kormány, súlyos következményeket szabadít a gazdaságra. A képviselő szerint olyat, amelyre leginkább az armageddon kifejezés illik.