Sorjázó vélemények
A rezsicsökkentés mellett a társasági adó is ebbe a körbe tartozik – az utóbbi időszakban szintén felbukkantak olyan állítások, amelyek e közteher felemelését vették fel.
Az nem igaz, hogy a 9 százalékos társasági adó az egy értelmes dolog. Különösen nem igaz, hogy ha ez olyan cégeknél is működik, amelyek nagyvállalatok és amelyeknek a megtérülése nagyon magas
– ezt például Surányi György volt jegybankelnök jelentette ki bő két évvel ezelőtt a Szabad Európának nyilatkozva. Surányit Gyurcsány Ferenc név szerint megemlítette a 2006-os őszödi beszédében, s arra utalt, hogy a közgazdásszal a minimálbér adómentességének átalakításán dolgoztak.
De akad frissebb, alig pár hónapos megszólalás is. H. Nagy Dániel, a Forvis Mazars Kft. adó- és jogi üzletágának adóigazgatója a cég májusi sajtótájékoztatóján a társasági adó reformjáról beszélt. Az átalakítás érdemi extra bevételt hozhat: a mértékét lehet emelni, akár többkulcsossá tenni, és az adókedvezmények rendszerét is újra lehet szabni, ami a Tiszának is szándéka – állt a cég sajtótájékoztatójáról készült G7-tudósításban.
S van egy egészen friss, mindössze pár napos megszólalás. Ebben egy másik volt jegybankelnök beszélt a társasági adóról. A Szeged.hu-nak adott interjúban Bod Péter Ákos először azt fejtette ki, hogy az egymást váltó Orbán-kormányok szerinte rossz és nem hatékony adórendszert vezettek be.
A vállalati nyereségadó például alacsony, közben kellett a költségvetésnek a bevétel, és ezért kivetették a különböző szektorokra a különadókat
– mondta. Utóbbiakról Bod Péter Ákos arról beszélt : az adóelvonás költségnövekedés a cégeknek, aminek terhét átpakolják a fogyasztóra. Ezt gyáva adóztatásnak nevezte, majd úgy fogalmazott:
Sokkal becsületesebb volna, ha a cégek nyereségadóját felemelnék, és akkor a szükséges költségvetési bevétel is a központi kasszába kerülne.
Bod Péter Ákos érvelésének lényege az volt, hogy a különadók kivezetésének költségét akár a társasági adó emeléséből is lehetne fedezni.
