Beleroppanhatnak a hazai üzletláncok a Tisza adóemelésébe, a multiknak meg sem kottyan

A 2027–es költségvetés mesterségesen gyengíti a vidéki magyar kereskedőket, utat nyitva a nemzetközi óriáscégeknek.

A vidéki, magyar tulajdonú boltok hatalmasat vesztenek a Tisza adóemelésén Fotó: Facebook/Coop Üzletlánc

A multik meg sem érzik, a hazai láncok belerokkannak

A szektor szűk mozgástere miatt az emelés aránytalanul nagy pusztítást végez a hazai szereplőknél. Az 50 milliárd forint alatti tíz legnagyobb élelmiszerlánc árbevétel-arányos tiszta profitja 2025-ben átlagosan mindössze 0,8 százalék volt. Ha egy 25 milliárd forintos éves forgalmú magyar cég ennél kedvezőbb, egyszázalékos adózás utáni eredménnyel számol, az adó megháromszorozása akkor is 72 millió forintos többletterhet jelent számára.

Ez egyetlen tollvonással 29 százalékkal vágja vissza a vállalkozás éves nyereségét.

Az elvont tőke az energiatakarékossági beruházásoktól, a boltfejlesztésektől és a dolgozók béremelésétől veszi el a fedezetet. A helyzetet tovább súlyosbítja a tervezett vagyonadó, amelyet a magyar tulajdonosok szintén a cégeikből kénytelenek majd kivenni. Ezek a regionális hálózatok egyenként is több száz embernek adnak munkát, így a nyereség közel harmadának elvonása a munkahelyeket és a kereseteket is közvetlenül veszélyezteti.

A több százmilliárdos forgalmú nemzetközi üzletláncok számára ezzel szemben az alsó sáv megemelése elenyésző tétel, külföldi tulajdonosaiknak pedig a magyarországi vagyonadót sem kell megfizetniük.

Az új adópolitika így mesterségesen a multiknak kedvez, visszaszorítja a magyar tulajdon arányát az élelmiszer-kereskedelemben, és a beszállítói láncokon keresztül a hazai termelőket is kiszolgáltatott helyzetbe sodorja, lebontva az elmúlt tizenhat évben felépített gazdaságvédelmi rendszert.

Hozzátehetjük: talán egyre kevésbé lepődünk meg ezen a konstrukción.