Felidézte, hogy főszabály szerint a vállalkozásoknak az utolsó beszámoló alapján, a megadott képlet alkalmazásával kell majd kiszámolniuk a cégértéket. Amennyiben a beszámoló rendelkezésre áll, a képlet használata kötelező, így a többségnek egyáltalán nem lesz szüksége cégértékelésre. Független szakértőt be lehet ugyan vonni, de csak kivételes esetekben, hiányzó adatok vagy a működési körülmények jelentős változása esetén.
A legkritikusabb pont a fix képlet
A részvényeknél a jogszabály az év végi záróárfolyamot veszi alapul. A pontosabb értékelés érdekében létezik egy alternatív szabály is: ha az év utolsó napján az árfolyam tíz százalékkal eltér az elmúlt harminc nap átlagától, akkor az átlagárat kell alkalmazni. A rendszer merevsége azonban Fajcsák Gábor szerint súlyos anomáliákat okozhat.
Előfordulhat ugyanis, hogy egy részvény értéke a decemberi állapothoz képest az augusztusi bevallás idejére a felére esik, a tervezet szerint az adót ekkor is a korábbi, magasabb érték után kell megfizetni.
A szakértő szerint a fix képlet a tervezet legkritikusabb pontja. Ugyanis a jogszabály nem a piaci értéket, hanem a számított értéket adóztatja, és
ha a képlet a piaci érték kétszeresét hozza ki, az állam egy ténylegesen nem létező vagyont von el.
Ennek jogi megtámadása rendkívül nehéz feladat lesz, mivel a szabályozás alig ad lehetőséget az ellenbizonyításra. Kérdéses ezért, hogy a rendszer működőképes marad-e a szakértői értékbecsléssel történő felülvizsgálat kiterjesztése nélkül.
