Bonthatják a pezsgőt a multik, a cehet a lakosság állja

Több szempont miatt is érdemes átgondolni Kapitány István érvelését, amellyel a 2027-es költségvetési tervezet kapcsán az árrésstop kivezetését indokolta. A közösségi oldalán közzétett bejegyzése szerint a korlátozás nem tette olcsóbbá a bevásárlást, mert a kereskedők más termékeken hozták be a veszteségüket. Azonban érdemes látni, hogy a tízszázalékos garantált haszonkulcs nem termel veszteséget, a keresztfinanszírozás elméletét pedig éppen a kormány által hangoztatott, 1,6 százalékos szeptemberi inflációs adat cáfolja meg.

A gazdasági miniszter szabad utat enged a multiknak az extraprofitjuk alakítására Fotó: Sztaniszlav Horvath Forrás: Facebook/Kapitány István

A gazdákra hivatkozni is falsnak tűnik

A bejegyzésben szereplő hivatkozás a gazdák érdekeire szintén félrevezető, illetve, ha jobban megnézzük, kilóg a lóláb. Mivel az árrésstop a kiskereskedelmi láncok beszerzési és fogyasztói ára közötti rést korlátozta, valóban lehetséges, hogy a kisker üzletláncok a kieső bevételüket úgy próbálták meg behozni, hogy a mezőgazdasági termelőknél nyomták volna le az átvételi árat. Ebben az értelemben érvelhetnek a gazdák azzal, hogy nekik nem kedvez a kiskereskedelmi árrés, de

a konfliktus gyökere nem az árrésstop, hanem a termelők és a kiskereskedők folyamatos érdekellentéte.

A termelők és élelmiszer-feldolgozók érdeke is, hogy a multinacionális üzletláncok ne tehessenek hatalmas árrést a hazai árura, mert az visszavetheti a fogyasztást. A tízszázalékos korlát kivezetése a nagy kereskedelmi láncok alkupozícióját és profitrátáját állítja vissza a korábbi helyzetbe.

Megint a drágulási hullám előtt szerelik le a védőhálót

A legveszélyesebb hiba azonban ismét az időzítésben rejlik. A kabinet, hasonlóan ahhoz, amikor az üzemanyagok védett árát vezette ki, úgy viselkedik, mintha a piac jelenlegi nyugodt egyensúlyi állapota hosszú távon fennmaradhatna, ezért az árrésstop megszüntetése kockázat nélkül megvalósítható.

Azonban Európa már az újabb energiaár-sokkot nyögi:

az Eurostat adatai szerint szeptemberben 3,8 százalékra ugrott az eurózóna inflációja az energiaárak 18,8 százalékos drágulása miatt, a holland tőzsdén a földgáz ára októberben megawattóránként 85 euró fölé szökött, a hazai kutakon pedig már szeptemberben átlépte a 700 forintos határt a gázolaj ára.

A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank elemzői egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a dráguló földgáz a műtrágyaárakon és a feldolgozóipari költségeken, az elszálló üzemanyagár pedig a fuvarozási díjakon keresztül a következő hónapokban elkerülhetetlenül begyűrűzik az élelmiszerárakba. Ehhez jön a kontinenst sújtó aszály, ami korábban nem látott károkat okozott a mezőgazdasági termelésben – ennek hatása a növényi élelmiszerek mellett a takarmányozáson keresztül az állati eredetű élelmiszterek árán lesz tapasztalható.

Az árrésstop hatékony védelem lehetett volna, megakadályozva, hogy a kereskedők a növekvő költségekre hivatkozva újra megnöveljék a haszonkulcsukat. A 2027-es költségvetés tervezésekor a kormány, narratívájával ellentétben nem egy elhibázott intézkedést vezet ki, hanem a közelgő inflációs hullám előtt ad szabad kezet az üzletláncoknak a korlátlan áremelésre.