A Tisza hazudott: cserben hagyja a határon túli magyarokat a költségvetési tervezettel

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A Határtalanul program kerete kilencmilliárd forintról kétmilliárdra, a kárpátaljai szociális programé pedig 2,5 milliárd forint fölötti összegről 780 millióra csökkenhet – mondta el lapunknak Nacsa Lőrinc. Várhatóan mintegy 27 milliárd forinttal jut kevesebb nemzetpolitikai célokra a jövő évi költségvetési tervezetben.

2026. 11. 18. 20:46
A Tisza hazudott: cserben hagyja a határon túli magyarokat a költségvetési tervezettel

Erre a parlament másik oldaláról is pozitív válasz érkezett: maga a miniszterelnök is jó ötletnek nevezte, és azt mondta, reméli, hogy a parlament támogatni fogja. A Határtalanul program keretének visszaemeléséről és a kárpátaljai szociális program eredeti előirányzatának visszaállításáról a jövő heti részletes vitában lesz szó. Meglátjuk, mit mond majd erről a többség. Szavakban elmondták, hogy a külhoni magyarok mellett állnak, a költségvetésben szereplő intézkedések azonban jelenleg nem ezt mutatják.

– A kormány az átláthatóbb, tisztábban követhető pályázati rendszert emlegetett a nemzetpolitika terén is. Korábban valóban átláthatatlan volt a támogatások elosztása? Milyen változtatásokat terveznek a külhoni nemzetpolitikában?
– Ez minden területen megjelenik politikai szlogenként, de szó sincs arról, hogy a támogatási rendszer korábban átláthatatlan lett volna. A Magyar Állandó Értekezlet, az összmagyar csúcs döntötte el, mely intézmények tartoznak a nemzeti jelentőségű intézmények körébe. Ezek kiszámítható finanszírozást kaptak. Erről nem az államtitkárságon vagy a minisztériumban született döntés, hanem a Magyar Állandó Értekezleten.

Eddig is voltak pályázatok. Ha most több lesz, annak örülök, csak egyelőre nem látom, hogyan lesz kevesebb forrásból több támogatás.

– Hány diákot érinthet a Határtalanul program keretének csökkentése?
– A program indulása óta több mint 600 ezer magyarországi diák jutott el osztálykirándulás keretében a külhoni magyar régiókba. A Covid-járvány éveit nem számítva ez évente 50–55 ezer diákot jelentett. A csökkentés után legfeljebb 10–15 ezer diák utazhat majd, vagyis a hetedikeseknek csak töredéke.

Sok iskola kieshet a pályázatból, mert forráshiány miatt elutasítják a jelentkezését. Szerintem az a legfontosabb, hogy a magyarországi diákok saját szemükkel lássák a külhoni magyar világot. A program a külhoni területeken is számít: az osztálykirándulások résztvevői megszállnak valahol, étkeznek, programokra és múzeumokba mennek, testvériskolákkal találkozhatnak. A csökkenés miatt kevesebb pénz marad a helyi turizmusban is.

– A külhoni közmédia tudósítói hálózatát is érinti a változás.
– Ez külön kérdés a költségvetési támogatásoktól. Nem a közmédia költségvetésének csökkentését kívánom kommentálni, hanem a közmédiából érkező hírek alapján azt látom, hogy a külhoni tudósítói hálózatot felszámolhatják vagy jelentősen leépíthetik. Nem lesznek olyan stábok például Dunaszerdahelyen, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron vagy Szabadkán, amelyek érdemben be tudnak számolni az ottani magyar világról a magyar közmédia nézőinek és hallgatóinak.

Így kénytelenek lesznek más forrásokból tájékozódni, akár román, szerb, ukrán vagy szlovák hírforrásokból. Ezek nyilvánvalóan más képet mutatnak, mint a magyar közmédia saját külhoni tudósítói. Szerintem ez helytelen lépés.

– Mi a helyzet a Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-programmal? Folytatódnak?
– Arról nincs hír, hogy megszűnnének, korábban azt az ígéretet kaptuk, hogy folytatódnak. Ugyanakkor az északi félteke és a Kárpát-medencei szórvány számára szeptemberben kellett volna kiutazniuk az ösztöndíjasoknak, de a pályázatot nem írták ki. A déli félteke ösztöndíjasainak programja október 30-án ért véget, és november elején már időszerű lett volna meghirdetni az új pályázatot. Ez sem történt meg.

Nem tudjuk, hogy csak egyéves szünetről van-e szó, vagy a program teljes megszüntetéséről. Nagyon remélem, hogy folytatódik, mert a diaszpóra- és szórványközösségeknek óriási segítség, amelyet a magyar állam viszonylag kis költségvetésből tud biztosítani. Az odaérkező fiatalok életre szóló élményt szereznek, és a nemzetüket is szolgálják. Kulcsszerepük van a vasárnapi iskolákban, a cserkészcsapatokban, a néptánckörökben, a magyar ifjúsági egyesületekben, a táborokban és a nemzeti ünnepek megszervezésében. Elengedhetetlen, hogy a program folytatódjon.

– Ha a költségvetés tervezett formájában valósul meg, lehet majd más módon pótolni a külhoni közösségeknek nyújtott magyarországi segítséget?
– Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem lesz magyarországi támogatás, hanem azt, hogy sokkal kevesebb jut majd. Az oktatási és kulturális intézmények, a hagyományőrző közösségek és a civil szervezetek kevesebb programot tudnak majd szervezni, nehezebben működnek. Az anyaország és a külhoni nemzetrészek is távolabb kerülhetnek egymástól, ha nem lesz folyamatos a segítségnyújtás.

Gyakran felvetették, hogy a külhoni közösségek miért nem a többségi államoktól szerzik meg ezeket a forrásokat. Ez nem igaz: rendkívül sok költségvetési forrás, helyi-, megyei önkormányzatok vagy állami költségvetésből érkezik az ottani országokból a magyar intézményekbe forrás, de azt a színes magyar életet fenntartani, ezáltal a magyar megmaradást szolgálni nem lehet anyaországi támogatás nélkül.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.