A magyar miniszterelnököt megfosztják erdélyi birtokaitól

Elkobozza a román állam gróf Bethlen István miniszterelnök addig még el nem vett erdélyi birtokait. Egy vezető amerikai bankár szerint a magyarságot jó tulajdonságai segítik legyőzni a válságot és a békeszerződés igazságtalan feltételeit. Vass József népjóléti miniszter miniszterelnök-helyettesként arról ad tájékoztatást, hogy a hazánknak juttatandó külföldi kölcsön gyakorlatilag biztosra vehető a kormányfő genfi tárgyalásai nyomán. Az ellenzék – a szélsőjobboldal kivételével – várakozó álláspontra helyezkedik. A fajvédők bíztak abban, hogy a kisgazdákat le tudják választani a kormányról, megbuktatva Bethlent, ám éppen az ellenkező hatást érik el. Gróf Mikes János püspök vezetésével, tekintélyes közéleti emberek részvételével mozgalom alakul a szélsőjobboldali törekvésekkel szemben.

A román állam kisajátítja gróf Bethlen István még el nem vett erdélyi birtokait ― adják hírül a lapok szeptember 12-én. A Pesti Napló azt írja: a magyar kormányfőnek tudvalevőleg nagy kiterjedésű birtokai voltak Erdélyben, amelyeket a román agrárreform keretében nagyrészt kisajátítottak. „Csupán a Kolozs vármegyében Magyarfráta, Magyarpalatka és Vajdakamarás községek határaiban levő mintegy 2000 hold kiterjedésű ingatlan kerülte el a kisajátítást. Most aztán erre is sor került. Július és augusztus hónapokban az elsőfokú román agrárbizottság bejárta a miniszterelnök Kolozs vármegyei birtokait és azzal az indokolással, hogy Bethlen István magyar miniszterelnök távollevő, ingatlanait az utolsó talpalatnyi földig kisajátította.” Bethlen István jogtanácsosa útján természetesen fellebbezett a döntés ellen a másodfokú agrárbizottsághoz. Ebben „hivatkozott a trianoni békeszerződésre és azt kérte, hogy ha már egyéb ingatlanait ki is sajátították, legalább belsőségeit, a birtokon levő malmokat, kastélyokat, szőlőket és erdőségeket mentesítsék a kisajátítás alól.” A fellebbezést megtárgyalta a másodfokú testület, ám a jogi képviselő hiába adta elő élőszóban is Bethlen indokait. A bizottság kimondta a magyar kormányfő birtokainak a végleges kisajátítását. „A határozat folytán a miniszterelnök erdélyi birtokain levő ingóságokat még ezen a héten Magyarországra szállítják. Erre a célra a román kormánytól kellő számú vagont és vámmentességet kapott a miniszterelnök.” 

Az egyik legnevesebb amerikai bankár Bécsben nyilatkozik Az Estnek Magyarország kilátásairól a szeptember 18-i számban. A lap szerint Otto H. Kahn az USA „legtöbbet emlegetett pénzügyi nagyságainak egyike” nemcsak a New York-i Metropolitan Opera menedzsere, hanem „ő az, aki a leromlott Európa tönk szélén álló államai iránt a legjobban érdeklődik.” A pár napos budapesti út előtt álló bankszakember elmondja: azért utazik hozzánk, hogy személyesen tárgyalhasson a magyar politika és közgazdaság vezető személyiségeivel. Úgy fogalmaz: „azok után, amiket hallottam, magam is nagy barátja vagyok a magyar fajnak és jó tulajdonságainak, amelyekről a történelem folyamán oly sokszor tett tanúságot. Bizonyosnak tartom, hogy e tulajdonságok át fogják segíteni a mai válságos időkön is és győzedelmeskedni fognak a békeszerződések igazságtalan feltételein is.” Úgy véli, Amerikában „azok a férfiak, akik Európát jól ismerik és tanulmányozták azt a kérdést, hogy a legyőzött országoktól mit várhat a világ, meleg rokonszenvet éreznek Magyarország iránt és teljes bizalommal néznek az ország jövője elé, főleg ha a magyar népben lesz elég erő a mai időkben szükséges áldozatot meghozni és a szükséges fegyelmet tanúsítani”. 

Vass József népjóléti miniszter arról ad tájékoztatást, hogy a hazánknak juttatandó külföldi kölcsön gyakorlatilag biztosra vehető. A Budapesti Hírlap szeptember 13-án arról számol be, hogy az Egységes Párt Eszterházy utcai klubhelyiségében értekezletet tartottak, amelyen az egy hónapos parlamenti szünet előtt tanácskoztak a kormánypárti képviselők. Ezen Vass József a távollevő Bethlen István helyetteseként megindokolta, mi tette szükségessé, hogy kormányzói kézirattal elnapolják a Ház üléseit. Ezt szerinte az ellenzék, illetve az úgynevezett keresztény blokk magatartása tette kötelességgé. Az ellenzéknek ez a része ugyanis „folytonos taktikázással odáig akarta vinni a dolgot, hogy a nemzetgyűlés tárgyalását bármily áron kihúzza mindaddig, amíg Bethlen István gróf miniszterelnök visszaérkezik genfi útjáról. A terv, amint az egyes elejtett megjegyzésekből nyilvánvalóvá lett, az volt, hogy Bethlent mindenáron megbuktassák.” A kormányfőhelyettes szavaiból azt lehetett leszűrni, hogy „ha Bethlen hazahozza a kölcsönt, akkor azért támadnak neki, ha pedig nem hozza, úgy a sikertelenség tőrével döfik le. Ezt meg kellett akadályozni, mert Bethlen bukása ma nem egy kormány bukását, hanem esetleg az ország végveszedelembe döntését jelentené.” A párt egyetértéssel fogadja a miniszterelnök-helyettes beszámolóját, s ez a pozitív fogadtatás lelkesedéssé fokozódik, amikor a kölcsön ügyéről ad számot. Úgy fogalmaz a lap Vass József előadása nyomán: „megállapíthatjuk, hogy a Magyarországnak nyújtandó kölcsön ügye biztosítottnak tekinthető.” A tárcavezető elmondja: „Benes cseh külügyminiszter eleinte rezerváltan viselkedett a magyar üggyel szemben, s csak mikor a tárgyalások folyamán meggyőződött arról, hogy Magyarország gazdasági talpra állása szorosan összefügg Csehország gazdasági regenerálódásával, melegedett fel annyira, hogy a magyar ügy mellé állott. A kisantant többi államai közül Románia tartózkodó, Szerbia pedig ellenünk foglalt állást. A nagy Antant hatalmasságai közül Franciaország nem törődik velünk, ellenben Anglia és Olaszország határozottan mellettünk állanak.”

Vass József. Forrás: Történelemportál.hu

Vass József helyzetértékelése szerint „a legjobb reménnyel nézhetünk a jövő elé, s bízvást állíthatjuk, hogy a kölcsön ügye jól áll. A Magyarországnak nyújtandó kölcsön összege hatszázmillió frank”. 

A Pesti Napló is arról ír szeptember 14-én, hogy Bethlen István Edvard Benessel „minden panaszt és függő kérdést megbeszélt”, ám a szeptember 19-i Pesti Hírlap azért azt is közli: „A miniszterelnök genfi tárgyalásai még napokig tartanak”. A Pesti Hírlap lehozza Bethlen Istvánnak a tárgyalások alatti táviratát is, amit a kormánypárt elnökének, Mayer Jánosnak küldött: „Jókívánságuk és ragaszkodásuk kifejezéséért igen hálás vagyok. Az a tudat, hogy a párt bizalmát bírom, erőt kölcsönöz nekem még hátralévő igen nehéz munkámhoz. Bethlen.” A lap a politikai közhangulatról is helyzetképet nyújt, amiből kiderül, hogy a szélsőjobbot kivéve az ellenzék nem akarja kedvezőtlenül befolyásolni a kölcsöntárgyalások menetét. „Politikai körökben egyébként csaknem teljes a szélcsend. Minden párt várakozásteljesen tekint a miniszterelnök genfi tanácskozásainak eredményei elé. […] Az ország szempontjából szükséges nyugalom késztette a baloldali liberális pártokat és pártonkívüli képviselőket arra, hogy az új liberális pártszövetség megszervezésére irányuló mozgalmat pillanatnyilag abbahagyják, illetve elhalasszák egy időre.” A fajvédők azonban más taktikát választanak. „Csak a szélsőjobboldal folytatja agitációját. […] A legközelebbi hetekben pedig a népgyűlések hosszú sorát fogják megtartani.” 

Bár a széljobbos képviselők bíztak abban, hogy a kisgazdákat le tudják választani a kormányról, várakozásaikban csalatkozniuk kell ― mutat rá Az Est szeptember 14-én. „A fajvédők ― mint azt a nyílt ülésen tett közbeszólásaikból is megállapítható ― mindvégig számítottak arra, hogy Nagyatádi Szabó István, ha egyelőre passzívan is, de mégis támogatja a mozgalmukat, amelynek lobogójára a földreform novellát írták.” Kiderül, hogy a kisgazdák vezetőjének egy kritikai elemeket tartalmazó beszédét értelmezték félre. Nagyatádi Szabó legközelebbi munkatársai viszont a lapot arról tájékoztatják, hogy „a földművelésügyi miniszter változatlanul Bethlen mellett áll, s teljesen alaptalan az a reménység, hogy otthagyja a kormányt, mint ahogy alaptalan az a reménység is, hogy híveit sikerül megnyerni a fajvédő politikának.” A lap informátora szerint éppen ellenkező hatást váltott ki az agitáció, még azok is Gömbös Gyula és fajvédő csoportja ellen fordultak, akik érzelmileg közelebb álltak hozzájuk. 

Gróf Mikes János püspök elnöklésével mozgalom alakul a szélsőjobboldali törekvésekkel szemben, amelynek tanácskozásán sok tekintélyes politikus, főúri és főpapi személyiség jelenik meg. A többek között gróf Apponyi Albert, gróf Cziráky József és György, gróf Csekonics Iván, őrgróf Pallavicini Ede, Huszár Károly, Gratz Gusztáv részvételével megtartott konzultációról az egyik közreműködő számol be a szeptember 15-i Pesti Hírlapnak. Mint mondja, már hónapokkal ezelőtt megindult a mozgalom, hogy az országot a súlyos gazdasági és politikai helyzetéből segítsen kivezetni. „Közben a viszonyok egyre rosszabbodtak és a szélsőjobboldali csoport törekvései ma felborítással fenyegetik az egész államrendet. A jelenlegi állapotok hasonlítanak az 1918-i állapotokhoz.” Ezért szerintük mindenkinek részt kell venni a rendbontó törekvések elleni munkában, az ország talpra állításában. „Azok, akik a szóban forgó értekezleten részt vettek, nemcsak a fajvédőkkel állnak szemben, hanem szemben állnak a szélsőbaloldali párttal is.”