Miközben pénteken szinte az egész világ Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai találkozójára várt és figyelt feszülten és reménykedve – aminek sokak szerint végül nagyobb volt a füstje, mint a lángja, hiszen nem történt meg a várva várt áttörés a tűzszünet és az ukrajnai háború lezárása felé –, sokan viszont úgy vélik, a világ biztonságosabb hely lett az amerikai–orosz csúcstalálkozó után, mint előtte volt –, sokkal kisebb médiafigyelem jutott arra, hogy ugyanakkor néhány ezer kilométerrel odébb,
Pekingben megkezdődött a humanoid robotok világjátékainak (WHRG) első eseménysorozata. Ezt a kínai rendezők úgy harangozták be, hogy az úttörő esemény egy több sportágat felölelő versenyt kínál humanoid robotok számára, amelyek bemutathatják képességeiket összetett feladatok és mozgások végrehajtásában.
A pekingi gazdasági-technológiai fejlesztési területen vasárnapig tartó játékokon több mint száz nemzetközi csapat ötszáz robotsportolója vett részt, bemutatva a humanoid robotika és a megtestesült mesterséges intelligencia csúcsteljesítményeit.
Mindez nem tréfa, pláne nem fake news. A szintén Kínában (Csengtuban) zajló humán – értsd: hús-vér emberi – világjátékokkal párhuzamosan, Pekingben három napon át
humanoid, azaz emberszabású robotok mérték össze tudásukat különféle versenyszámokban. Többek között atlétikában – futás, távol- és magasugrás stb.–, labdajátékokban – labdarúgás, kosár- és tollaslabda –, továbbá tornaszámokban, küzdősportokban, táncversenyeken és egyéb „szcenárióalapú kihívásokban”,
jelentsen ez bármit is.
Hogy nem pusztán öncélú, hóbortos, szenzációhajhász dologról volt szó, az is bizonyítja, hogy közvetlenül a finoman szólva is bizarr sportrendezvény előtt rendezték meg Pekingben a robot-világkonferenciát. Az „Okosabb robotok, intelligensebb megtestesült gépek” mottójú ötnapos rendezvényen több mint kétszáz kínai és külföldi vállalat vett részt, köztük ötven humanoid robotokat gyártó cég – a kiállítás ezzel a legnagyobb ilyen jellegű a világon, amelyen több mint négyszáz szakértő, tudós és iparági vezető tartott előadást, és összesen 1500 terméket mutattak be, köztük száz vadonatújat.
Az egymás utáni két rendezvénnyel azt kívánták demonstrálni, hogy Kína immár a világ legnagyobb iparirobot-piaca, és a kínai humanoid robotok egyre fontosabb szerepet töltenek be a gyártásban, a logisztikában és a háztartási szolgáltatásokban is.
Tehát, miközben már három és fél éve tart a teljesen értelmetlen és kilátástalan orosz–ukrán öldöklés, és Európa legnagyobb része háborús lázban ég (emellett egyre mélyülő politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális, nem utolsósorban erkölcsi válsággal küszködik),
Kína a jelek szerint hétmérföldes léptekkel halad ama „szép új világ” felé, amelyben a gépek egyre inkább humanizálódnak, arra képesek és úgy viselkednek, mint az emberek.
Ugyanakkor mindezzel párhuzamosan – amiről viszont manapság kevesebb szó esik – az emberek lelkileg, érzelmileg világszerte elsivárosodnak, elgépiesednek, egyre inkább kívülről vezérelt és kondicionált automataként működnek.
La Mettrie francia materialista-ateista orvos és filozófus Az ember-gép című botrányos könyvében már a XVIII. század közepén kifejtette, hogy az ember testével, elméjével együtt maga is egy gép, amelynek működését a fizikai törvények határozzák meg.
Ez a vízió sokáig irreálisnak tűnt, de ha az informatikai-technológiai forradalom így és ebben az ütemben folytatódik, akkor a két trend konvergenciájának végén (a nem túl távoli jövőben) a két „faj” – a humanoid gép és a gépies ember – összeolvadása következhet be, amikor a hibrid lényről majd nem lehet megállapítani, hogy eredetileg ember-e vagy gép, azaz műember. Ezt a folyamatot felerősíti, hogy a mesterséges intelligencia már nem csupán kisegíti, de kezdi felülmúlni és felülírni a természetes intelligenciát!
