„Egy fényes ész kihamvadt csöndesen. A régi szellemóriások egyike, feledhetlen barátja sok jelesnek, soknál jelesb maga s érdemre kitűnő, leszállt nyugodni.” E szavakkal búcsúzott a Pesti Napló 1875. december 24-i számának szerkesztőségi cikke volt főszerkesztőjétől, a ma 150 éve elhunyt báró Kemény Zsigmondtól.
A magyar sajtótörténet emblematikus, kilenc évtizeden át egyik legfontosabb napilapját két megszakítással másfél évtizedig – 1855–1870 között – ő szerkesztette, s általa vált a legbefolyásosabb magyar politikai, közéleti orgánummá.
A nemzeti klasszicizmus kiemelkedő regényírója, az egyik legkitűnőbb magyar esszéista a legnagyobb hatást hírlapírói-szerkesztői munkájával érte el.
Tíz évvel fiatalabb kortársa, „a legnagyobb magyar mesélő”, Jókai Mór 1865 áprilisában így jellemezte őt Üstökös című lapjában: „Kemény Zsigmond, kinek egy őse fejedelem volt, másik őse hadvezér, maga is fejedelemi és hadvezéri állást foglal el az újságírás mezején. S ha fölszámítja táborát, bizonnyal több előfizetőt állíthat hadrendbe, mint a mennyivel fejedelmi őse Nagy-Szőllősnél Kucsuk Mehemet basával megütközött...”
Jókai néhány nappal Deák Ferenc híres-nevezetes húsvéti cikkének a Pesti Naplóban történt megjelenése után írta cikkét, melyben sommásan megállapította: „Ki most Magyarország legnagyobb embere? Deák Ferencz. Ki annak legbensőbb barátja? Kemény Zsigmond.”
Az 1867-es kiegyezés előkészítésének és nyélbe ütésének tényleg ők voltak – Andrássy Gyulával és Lónyay Menyhérttel együtt – a főszereplői. De míg a többiek államférfiúi szintre emelkedő vérbeli politikusok voltak, Kemény három hivatás között ingázott. Makkai Sándor erdélyi író, református teológus és püspök írta róla éppen száz éve, hogy
a legnagyobbat sehol sem érhette el, mert nem tudott végleges döntést tenni élete hivatását illetően. A tudóst elnyomta benne a költő, a költő formai kellékeinek kifejlődését pedig a folytonos elvonással megakadályozta benne a politikus. „Különösen nehéz volt neki a valóságot eszményítő költő és az eszményeket megvalósítani akaró államférfiú ellentett pályája közötti választás.”
Persze a szó szoros értelmében nem költő volt, hanem tragikus jellemű és szemléletű regény- és esszéíró, ugyanakkor roppant művelt, tűpontosan látó és láttató történész-publicista. A dél-erdélyi Alvincon született Kemény Zsigmond lelkét traumákban bővelkedő gyermekkora óta az erdélyi szellem sajátosságai ihlették.
Nem hiába tanult a nagyenyedi református kollégiumban, mert a szó legnemesebb értelmében Bethlen Gábor diákja volt.
Mélységesen komoly lelkiismeret, zordságában is nemes erkölcsi puritánság és szilárdság, a mások hitének tiszteletében szentül ápolt vallásosság, előkelő liberalizmus, demokratikus életfelfogás, a szellemi javakat mindig az anyagiak felett magasan értékelő becslés, mindenben az egyetemességre törekvő világnézet, a lehetőségekkel nagy önuralommal számot vető bölcsesség, a legközvetlenebb feladatok iránti hűséges szeretet – ezek azok a szimbolikus erdélyi értékek, amelyeknek Kemény élete, írói munkássága és politikai működése egyaránt hűséges tükre volt.
Fiatal kora óta alig észrevett titkos lelki rugója legnagyobb fokú és legnagyobbra törő becsvágy volt nemzetének kiváló szolgálatára. Kölcsey nyomán hatni, alkotni, gyarapítani kívánt, s mivel nem volt jó szónok, az írás lett alkotóereje kifejtésének fő tere.
A Pesti Naplóban 1853-ban megjelent Szellemi tér című esszéjében írta: „Nekünk olvasóközönséget kell teremteni és növelni. Számon kell tartanunk: mire vágyunk mi, s mire van szükségünk? Ismerni tartozunk a jelen kívánatait, a jövendő kellékeit, s e kettőért néha feláldozni hajlamainkat is.” A sajtó és a szépirodalom feladata is a nemzetet emlékezésre, elmélkedésre, magába szállásra inspirálni, és a szemlélődés higgadtságával, a fogékonyság melegével, a tetterő mérsékeltségével s a szellem éberségével rendezni az élmények és szenvedések által gyűjtött tapasztalásokat, s mindenből – a sorscsapásokból, a tévedésekből, sőt bűnökből is – tanulságot meríteni óvatosságra, kitartásra vagy javulásra.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!