Az orosz–ukrán háború négy éve

Vélemény

Az orosz–ukrán háború négy éve

AZ ELMÚLT HÉT ESEMÉNYEI – Az Irán elleni támadással szintet lépett a közel-keleti konfliktus.

Nógrádi György

moszkva ukrajnai háború usa Irán izraeli támadás kijev eu 2026. 03. 02. 5:35

Fotó: Abedin Taherkenareh

A világ ebben a kérdésben is megosztott.

Az USA békét akar és közvetít a két fél között. Az eddigi tárgyalások a fő kérdésekben – határok, biztonsági garanciák – nem vezettek eredményre. Nyugat-Európa fenntartások nélkül Ukrajna mögött áll. Mivel az USA több támogatási csomagot már nem hajlandó ingyen küldeni Ukrajnának, Európa készen áll arra, hogy egyedül, az USA nélkül támogassa a háborút.

A brit és a francia vezetés bejelentette, hogy készen állnak csapatok Ukrajnába küldésére és készek arra is, hogy atomfegyvereket és a célba juttatásukhoz szükséges rakétákat átadják Kijevnek. Ez a háború újabb eszkalációját jelentené. Mivel a brit és a francia együttes atompotenciál kevesebb, mint az orosz tíz százaléka, ezen is érdemes lenne elgondolkodni.

Kijev amellett, hogy az államfő minden nap közzéteszi oroszellenes üzeneteit, már – igaz, óvatosan – Nyugat-Európát a háta mögött tudva, elkezdte az amerikai vezetés bírálatát is. Azt veti Washington szemére, hogy ahelyett, hogy kiállna Ukrajna mögött, közvetítői szerepet tölt be és hisz az orosz vezetésnek.

A háború kitörésének negyedik évfordulója alkalmából az EU vezetése elment Kijevbe. António Costa és Ursula von der Leyen azonban üres kézzel érkeztek, mivel, a jogos magyar vétó miatt, nem tudták magukkal vinni Zelenszkijnek sem az unió 90 milliárd eurós hitelcsomagját

– amit Kijev sohasem fog visszafizetni, mert annak feltétele, hogy Ukrajna megnyerje a háborút és az orosz jóvátételből fizesse vissza –, sem az Oroszországgal szembeni 20. szankciós csomagot, szintén a magyar vétó miatt.

Elgondolkodtató, hogy Brüsszel és Kijev nyíltan beavatkoztak a magyar választásokba. Az ukránok orosz területen lőttek a Barátság olajvezetékbe, hogy elmondhassák, nem Kijev miatt esett ki a szállítás. Az oroszok azonban órák alatt kijavították a vezetéket, így a labda továbbra is az ukrán térfélen pattog.

Zelenszkij közölte, hogy nem akarják a vezetéket újraindítani, mert a kőolaj szállítása növelné a háborús veszteségeket. Az, hogy ez mit jelent, nem fejtette ki. Nem sokkal később

Ukrajna mégis bejelentette, hogy néhány napon belül újraindítják a szállítást. Ebben nyilván szerepet játszott, hogy az EU vezetése erre biztatta Kijevet. Az olaj azonban azóta sem érkezik a Barátság vezetéken Magyarországra.

Kijev konkrét, 2027. évre szóló EU-belépési időpontot követel Brüsszeltől. Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint a tagállamok egy része – vagyis nem csak Magyarország – erre jelenleg nem hajlandó.

Németországban Friedrich Merz folytatja megkezdett politikáját. A kancellár, döntően a német gazdasági célok érdekében, most éppen Kínába látogatott. Berlin továbbra is mindenben segíti az ukrán politikát. A háború kezdetén „csak” golyóálló mellényeket és rohamsisakokat, majd Leopárd harckocsikat szállítottak. Most a vita a Taurus rakéták odaadásáról folyik. Joachim Gauck korábbi államfő Kijevből felszólította a német vezetést ezen fegyverek átadására is.

Az elmúlt hét legfontosabb eseménye az Irán ellen szombaton megkezdődött példátlan amerikai–izraeli légicsapás, amelyről ma még lehetetlen megmondani, hogy történelmi fordulópont-e vagy egy elhúzódó, kiszámíthatatlan válság kezdete.

Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjének megölése és a teheráni megtorló lépések miatt a legnagyobb kockázat a közel-keleti konfliktus kiszélesedése és a globális energiapiac megrendülése.

A szerző biztonságpolitikai szakértő