A brit miniszterelnök és a francia államfő is kiemelte a saját nemzeti érdekeiket. Mindkét politikus hangsúlyozta, hogy ők atomhatalmak. Macron felvetette a francia atomütőerő közös európai felhasználását, a britek pedig azt, hogy anélkül, hogy újra be akarnának lépni az unióba, szoros kapcsolatok kiépítésére törekednek Brüsszellel. Merz közölte, hogy Németország nem lesz atomhatalom, de szükség esetén rendelkezésre bocsátja a német légierő gépeit a francia atomfegyverek szállítására.
A konferencia után néhány nappal
a lengyel kormány bejelentette, hogy elkezdi az atomfegyverekkel kapcsolatos politikája megváltoztatását és felkészülését a lengyel atomfegyverek előállítására.
A müncheni konferenciára Oroszországot nem hívták meg. Kanada az otthoni terrorcselekmények miatt lemondta a miniszterelnök útját.
Wolfgang Ischinger korábbi német külügyi államtitkár, a konferencia elnöke, aki a vezető politikusokkal előadásaik után rövid beszélgetést vezetett le, úgy fogalmazott, hogy ritkán volt ennyi alapkérdés a konferencia napirendjén. A találkozó két és fél napja alatt érezhető volt az USA és az EU szembenállása. Sor került számos kétoldalú megbeszélésre is, így a dán miniszterelnök asszony és az amerikai külügyminiszter közötti egyeztetésre a grönlandi kérdésről.
Minden évben odaítélik az Ewald von Kleist-díjat annak a személynek vagy szervezetnek, aki vagy amely valami kiemelkedőt hajtott végre. Idén a kitüntetett az ukrán nép lett.
A genfi kétnapos orosz–ukrán–amerikai egyeztetés nem vezetett eredményre. A fő kérdésekben – határok, jóvátétel, biztonsági garanciák – az álláspontok továbbra is távol állnak egymástól.
A tárgyalások hivatalos nyelve az orosz és az angol volt, ami jelezte, hogy minden ukrán vezető tökéletesen beszél oroszul. Ennek Zelenszkij nyilvánvalóan nem örült. A brit, francia és német biztonságpolitikai vezetők elmentek Genfbe, hogy közelről figyelhessék az eseményeket, de továbbra sem lehettek résztvevői a tárgyalásoknak.
Zelenszkij Kijevben bejelentette, hogy Ukrajna továbbra sem ad fel területeket. Közben még Münchenben, akivel csak tárgyalt, attól pénzt és fegyvert kért. Hangsúlyozta, hogy az ukrán hadsereg védi meg a jövőben is Európát. Ez tényszerűleg nem igaz, de jól hangzik és eddig eladható volt.
Az ukrán elnök azt is közölte, az ukrán lakosság kilencven százaléka nem támogatja, hogy a háború alatt választások legyenek. Magyarul, amíg csak lehetséges, ki akarja tolni annak időpontját, és hatalmon akar maradni. Kaja Kallas, az unió kül- és biztonságpolitikai képviselője azt állította, hogy az EU több tagállama sem hajlandó konkrét időpontot megadni Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban.
A Közel- és a Közép-Keleten a feszültség fennmaradt. Az USA az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó után a Gerald R. Ford hasonló kategóriájú repülőgép-hordozót is a térségbe vezényelte. Szíriában az amerikaiak kiürítették a katonai bázisukat, és átköltöztek Jordániába. Az országban a polgárháború folytatódott.
Libanonban továbbra is szemben áll egymással a síita Hezbollah és a libanoni hadsereg. Az izraeli hadsereg légitámadást hajtott végre a Hezbollah parancsnoki központjai ellen Libanonban. Az izraeli vezetés bejelentette, hogy az ország hét éven belül függetlenedni akar az amerikai katonai segélyektől.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!