A brit miniszterelnök és a francia államfő is kiemelte a saját nemzeti érdekeiket. Mindkét politikus hangsúlyozta, hogy ők atomhatalmak. Macron felvetette a francia atomütőerő közös európai felhasználását, a britek pedig azt, hogy anélkül, hogy újra be akarnának lépni az unióba, szoros kapcsolatok kiépítésére törekednek Brüsszellel. Merz közölte, hogy Németország nem lesz atomhatalom, de szükség esetén rendelkezésre bocsátja a német légierő gépeit a francia atomfegyverek szállítására.

A konferencia után néhány nappal 

A müncheni konferenciára Oroszországot nem hívták meg. Kanada az otthoni terrorcselekmények miatt lemondta a miniszterelnök útját.

Wolfgang Ischinger korábbi német külügyi államtitkár, a konferencia elnöke, aki a vezető politikusokkal előadásaik után rövid beszélgetést vezetett le, úgy fogalmazott, hogy ritkán volt ennyi alapkérdés a konferencia napirendjén. A találkozó két és fél napja alatt érezhető volt az USA és az EU szembenállása. Sor került számos kétoldalú megbeszélésre is, így a dán miniszterelnök asszony és az amerikai külügyminiszter közötti egyeztetésre a grönlandi kérdésről.

Minden évben odaítélik az Ewald von Kleist-díjat annak a személynek vagy szervezetnek, aki vagy amely valami kiemelkedőt hajtott végre. Idén a kitüntetett az ukrán nép lett.

A tárgyalások hivatalos nyelve az orosz és az angol volt, ami jelezte, hogy minden ukrán vezető tökéletesen beszél oroszul. Ennek Zelenszkij nyilvánvalóan nem örült. A brit, francia és német biztonságpolitikai vezetők elmentek Genfbe, hogy közelről figyelhessék az eseményeket, de továbbra sem lehettek résztvevői a tárgyalásoknak.

Az ukrán elnök azt is közölte, az ukrán lakosság kilencven százaléka nem támogatja, hogy a háború alatt választások legyenek. Magyarul, amíg csak lehetséges, ki akarja tolni annak időpontját, és hatalmon akar maradni. Kaja Kallas, az unió kül- és biztonságpolitikai képviselője azt állította, hogy az EU több tagállama sem hajlandó konkrét időpontot megadni Ukrajna ­uniós csatlakozásával kapcsolatban.

Libanonban továbbra is szemben áll egymással a síita Hezbollah és a libanoni hadsereg. Az izraeli hadsereg légitámadást hajtott végre a Hezbollah parancsnoki központjai ellen Libanonban. Az izraeli vezetés bejelentette, hogy az ország hét éven belül függetlenedni akar az amerikai katonai segélyektől.

Az amerikai–iráni tárgyalások Omán genfi képviseletén folytatódtak – eddig megállapodás nélkül.

Az azeri–örmény helyzet változatlan, húsz év börtönre ítélték a volt hegyi-karabahi kormányfőt.

Az amerikai–japán kapcsolatokban áttörés következett be. A két ország 550 milliárd dolláros kereskedelmi szerződést kötött egymással. Az USA a vámot Japán irányában 15 százalékra csökkentette.

Münchenben a biztonsági konferencia múlt vasárnap véget ért, a súlyos problémák fennmaradtak.

A szerző biztonságpolitikai szakértő