Von Kleist szelleme Münchenben

AZ ELMÚLT HÉT ESEMÉNYEI – A legrosszabbat, a világháborút az emberiség el tudta kerülni. Kérdés, meddig?

németország Angela Merkel európai unió usa Müncheni Biztonsági Konferencia migrációs válság oroszország 2026. 02. 09. 5:45

Fotó: BERND VON JUTRCZENKA

A világ legfontosabb biztonságpolitikai fóruma a müncheni Wehrkunde, mai nevén müncheni biztonsági konferencia. Itt találkoznak minden év elején – januárban vagy februárban – a világ vezetői péntektől vasárnapig, hogy tárgyaljanak. Mindenről. Nincsenek megkötések, nincsenek szabályok. Nem kell közös közleményt elfogadni. Az a cél, hogy üljenek le, és beszéljenek egymással.

1962-ben egy német arisztokrata, Ewald-Heinrich von Kleist – aki fiatal tisztként részt vett a Hitler elleni 1944. július 20-i merényletkísérletben – hozta létre a fórumot. Mint sokan Németországban és a világban, ő is félt, hogy az emberiség a harmadik világháború szélén áll, és megsemmisül.

1963 és 1997 között Von Kleist volt a konferencia elnöke. Célját elérte. Egy idő után már megtiszteltetéssé vált a részvétel a konferencián.

1997-tól az elnök Horst Teltschik, Kohl kancellár korábbi biztonságpolitikai tanácsadója lett. Ő kerülte a nyilvánosságot. Ellenfele mindig Genscher külügyminiszter volt. Amikor Teltschik megírta a könyvét a német újraegyesítésről, eladhatatlan volt, mivel az emberek nem ismerték. Megválasztásakor adott interjújában kifejtette, hogy a hagyományos Nyugat, a régi Európa történelmi okok miatt hajlandó egy egységes Európáért lemondani függetlensége egy részéről. Az Európai Unió új, keleti tagállamai, amelyek nemrég kapták vissza függetlenségüket, erre nem lesznek hajlandók.

2009-ben a vezetést átvette a korábbi külügyi államtitkár, Wolfgang Ischinger. Ő volt az, aki az akkori Csehszlovákiából vonattal kísérte a keletnémet menekülteket Nyugatra. Igazi profi diplomata volt. Jelenleg ő a rendezvénysorozat tiszteletbeli elnöke. 2022 óta Merkel volt külpolitikai főtanácsadója, Christoph Heusgen áll a müncheni fórum élén.

Kezdetben Kelet és Nyugat, a későbbiekben már Észak és Dél képviselői is részt vettek ezeken a rendezvényeken. Egy idő után egyértelművé vált, hogy München a világ legfontosabb biztonságpolitikai fóruma.

A német állam átvállalta a konferencia költségeit. A helyszín a legelőkelőbb müncheni hotel, a Bayerischer Hof. A német egység pillanatától felmerült, hogy a német szerep- és felelősségvállalásnak nagyobb teret kell kapnia. Kijelentették, hogy nem egy német Európa, hanem egy európai Németország a cél.

Az elmúlt évtizedekben ezeken a fórumokon részt vett Henry Kissinger és Szergej Lavrov is. Itt volt Merkel kancellár, Biden amerikai alelnök és Macron francia államfő is. Rendszeres résztvevő volt a NATO mindenkori főtitkára is.

Sigmar Gabriel, a Német Szociáldemokrata Párt korábbi elnöke, külügyminiszter itt fogalmazta meg, hogy az USA, Oroszország és Kína „húszabálók”, míg Európa „vegetáriánus”, és ennek mik lehetnek a következményei. Ő mondta azt is, hogy el kell dönteni: a jognak van-e ereje, vagy az erőnek van-e joga.

Frank-Walter Steinmeier akkori német szociáldemokrata külügyminiszter, mai német államfő úgy nyilatkozott, egy konfliktus kezelésében a katonai erő alkalmazása csak az utolsó elem lehet. Egon Bahr, a német biztonságpolitika egyik legismertebb és -elismertebb szociáldemokrata politikusa legendás mondata úgy hangzott:

A biztonság a múltban abszolút, a jelenben relatív, a jövőben kiszámíthatatlan.

Münchenben anno azt javasolta, hogy hozzanak létre atomfegyvermentes övezetet. Ez megfelelt a korábbi lengyel javaslatnak. Elutasították.

2014-ben Joachim Gauck német államfő kijelentette, hogy a német és a nyugati érdek a jó viszony ápolása Oroszországgal. Szerinte a szíriai és az iráni kérdés Oroszország nélkül nem megoldható. Gauck és több másik vezető német politikus is azt állította, hogy az új világrend Németország számára kedvező. A német egység létrejötte után, húsz év alatt tíz alkalommal volt vita a német kül- és biztonságpolitikáról.

Számos esetben elhangzott a müncheni konferenciákon, hogy a világpolitika új központja Ázsia lett, és várható a növekvő szembenállás Kína, valamint Japán és India között. Az arab/muzulmán világ tárgyalásakor többször felmerült, hogy Kairó és Kabul között minden mindennel összefügg.

Rendszeres téma volt a migráció kérdése. A nézőpontok homlokegyenest mások voltak. Volt olyan év, hogy az Európai Unió 28 tagjából (még a brexit előtt) nyolc ország volt hajlandó migránsok befogadására. Nyugat-Európa vezető államai éveken keresztül nem voltak készek a problémáról, a számtalan bűncselekményről nyíltan beszélni.

A franciák, belgák, németek, svédek végül is minősített adatként, bizalmasan kezelték a migránsok által elkövetett gyilkosságokat, nemi erőszakot és más bűncselekményeket. Éveknek kellett eltelnie, hogy a nyugat-európai országok lakossága elforduljon a migráció támogatásától.

Merkel kancellár két legfontosabb jelszava a 2015-ös migránsválság idején – „meg tudjuk oldani” és „nincs felső határ” – súlyos tévedésnek bizonyult. A migránsok alig fele hajlandó (német hivatalos adatok szerint) öt év után munkát vállalni. A három fő meg nem oldott probléma: a lakásügy, az oktatás és a munkahelyi lehetőségek kérdése. A no-go zónák problémáját sehol sem sikerült megoldani.

Az is komoly fejtörést okozó gond, hogy az átlagéletkor az Európai Unióban 43 év, az USA-ban 48 év, Afrikában 14 év. Ebből számos dolog következik, és a Nyugatnak e kérdések kezelésére is fel kellene készülnie.

Ami a fegyvereket illeti: az EU-ban 17 fajta harckocsi van, az USA-ban egyfajta. Fegyvertípus az EU-ban 170, az USA-ban harminc. Repülőgépből húsz Európában, hat az USA-ban.

Ettől kezdve – mivel minden ország a saját fegyvereit akarja alkalmazni, és lehetőleg nem vesz külföldi katonai eszközöket, csak akkor, ha az ő fegyvereit is megveszik – egyértelműen kirajzolódik az USA behozhatatlan fölénye. Jelenleg az USA adja a NATO katonai kiadásainak csaknem hetven százalékát.

Idén a biztonsági konferenciát február 13–15. között rendezik meg. Több mint száz ország részvételével számolnak. A német delegációt Friedrich Merz kancellár vezeti. Iránt felkérték, hogy a lázadók elleni erőszakos fellépés miatt a képviselője ne jelenjen meg Münchenben. Izraelnek a fórumon való megjelenése nyílt vitát váltott ki.

Von Kleist szelleme mindeddig bevált. A legrosszabbat, a világháborút az emberiség el tudta kerülni. Kérdés, meddig…

A szerző biztonságpolitikai szakértő

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.

Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez

amerika

Mi mennyi?

A Nyugat globális uralmi struktúrái egy olyan elhúzódó „anyag-világháborúval” kénytelenek szembenézni, amelyben a FIRE és a Big Tech szimbolikus „fegyverei” már nem biztos, hogy elégségesek lesznek.