A világ talán legfontosabb két nemzetközi rendezvénye a minden év elején sorra kerülő müncheni biztonsági és a davosi Világgazdasági Fórum. A februári müncheni találkozóra az elmúlt napokban Irán meghívását visszavonták.
Davost Klaus Martin Schwab svájci származású német közgazdász és mérnök hozta létre, és lett a rendezvény elnöke. 1971-től, 33 éves korától 2025-ig, tehát 54 éven keresztül ő vezette a davosi Világgazdasági Fórumot. Svájc a szervezetet 2015-ben elismerte NGO-ként.
Az idei fórum kulcskérdése Grönland volt.
Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az USA továbbra is igényt tart a Dániához tartozó szigetre, de a vitát nem katonai eszközökkel óhajtja eldönteni. Közölte, hogy szereti Európát, de a kontinens gyenge, és jóléte döntően abból származik, hogy nyolcvan éve, a második világháború vége óta a védelmét az USA látja el.
Ezt az érvet az elmúlt évtizedekben több amerikai elnök is előhozta. A migráció, amellyel szemben az öreg kontinens képtelen védekezni, rövid időn belül Európa végét jelentheti. Miután az elnök a grönlandi kérdésben kompromisszumot kötött a NATO főtitkárával, a nyolc európai állammal szemben február 1-jén bevezetendő büntetővámjait visszavonta.
A másik nagy érdeklődést kiváltó beszéd a kanadai miniszterelnöké,
Mark Carney-é volt. Ő felszólította a világ középhatalmait az együttműködésre az Egyesült Államokkal szemben.
Beszédében egyértelműen fogalmazott, de az USA és Trump nevét egyszer sem mondta ki. Ezt mondta a tárgyalásokról: „Ha nem ülsz ott az asztalnál, rajta leszel az étlapon.” A kanadai vezető azt is egyértelművé tette, hogy a hetvenezer fős hadsereg készen áll az ország megvédésére, még akkor is, ha tudja, hogy déli szomszédja sokkal erősebb. Kanada az USA rosszallása ellenére is gyors ütemben fejleszti a gazdasági kapcsolatait Kínával.
Davosban is előjöttek az amerikai–francia ellentétek. Trump nyilvánosságra hozta többek között Macron francia elnök neki küldött e-mailjeit.
A franciák konzulátust akarnak nyitni Grönlandon, és egyéves hadgyakorlatot terveznek a szigeten. USA-ellenes éllel azt is bejelentették, hogy ők adják az Ukrajnának biztosított hírszerzési adatok kétharmadát.
Franciaország és Olaszország a háború befejezéséről tárgyalni akarnak Putyinnal, míg Nagy-Britannia erre nem hajlandó.
Az IMF 8,1 milliárd dollárt adott Ukrajnának, Brüsszel pedig gyorsított ütemben akarja átutalni az EU 24 tagállama – a csehek, a szlovákok és a magyarok által meg nem szavazott – kilencvenmilliárd eurós hitelének első részletét.
Németország óvatosan manőverezik az EU, értsd Dánia és az USA között. Vezető politikusai kijelentették, hogy Irán kérdésében fő cél volt az atomeszközök megszerzésének a megakadályozása, és nem foglalkoztak más kérdésekkel, így az emberi jogokkal sem. A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok a felére, évi másfél milliárd euróra estek vissza. A németországi állapotokat jól jellemzi, hogy csak Berlinben hatezer hajléktalan van, míg a rendelkezésre álló ágyak száma ennek alig több mint az egyharmada.
A norvég kormány 13 500 állampolgárát értesítette, készüljenek fel arra, hogy háborús helyzet esetén a kormány igénybe veheti az ingatlanjaikat, a gépkocsijaikat és a vízi járműveiket.
A levelek érvényessége egy évre szól.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!