A migrációs stratégia egyik legvitatottabb pontja, hogy szakképzett emberek bármikor, bárhonnan jöhetnek. Őket az EU befogadja. Ezt úgy hívják, hogy agyelszívás. Ezt korábban az USA alkalmazta sikeresen az egész világgal szemben.
Ez azt jelenti, hogy Európa a kisszámú képzett munkaerőt a harmadik világból ide csábítja, és senkit sem érdekel, hogy ezzel az a térség, ahonnét a képzett munkaerő elvándorol, még nehezebb helyzetbe kerül, és növekszik a leszakadása.
Az EU továbbra sem találja saját helyét, szerepét a világpolitikában. Az orosz–ukrán tárgyalásokból az USA és Oroszország kihagyta Európát. Macron francia államfő kijelentése, hogy az EU-nak részt kellene venni ezeken a tárgyalásokon, de nem 27 fővel, magyarul az EU valamennyi államának, hanem néhány kiemeltnek, jól tükrözi a francia politika lényegét. Párizs ott akar lenni mint az EU egyik vezetője, de lehetőleg a legtöbb állam zavaró jelenléte nélkül. Időközben Macron elküldte külpolitikai tanácsadóját tárgyalni Moszkvába.
Az EU külügyi szolgálatának főtitkára azt nyilatkozta: – A helyzet az, hogy már háborúban állunk Oroszországgal. Ezek nem voltak túl bölcs szavak. A cél, mondta a diplomata, a béke elérése az Egyesült Államok támogatásával, Zelenszkij terveinek megfelelően. Ennek a realitások alapján nagyon kicsi az esélye.
Németországban a gazdaság részint a drasztikusan megemelkedett árak – gáz, elektromos áram stb. – miatt nem indult be. A munkanélküliek száma 12 éves csúcson áll hárommillió fővel, ez 6,6 százalékos munkanélküliséget jelent.
Az országban komoly vitát váltott ki nemcsak a társadalomban, de a kormányban, sőt a CDU-n belül is a nyugdíjak fenntartásának kérdése. Németországban a nyugdíjasok aránya 24 százalék, ez húsz százalékkal magasabb az EU átlagánál.
A lakbérek az egekbe mentek. Münchenben egy négyzetméter átlagbére 23 euró, majdnem kilencezer forint. Egy száz négyzetméteres lakás havi bére kilencszázezer forint. (Ebben a rezsi nincsen benne.)
Óriási meglepetés, hogy Merkel korábbi kancellár, a CDU korábbi elnöke részt vesz a párt kongresszusán. Merz és Merkel évtizedek óta szemben állnak egymással. A NATO védelmi minisztereinek februári ülésén Amerika védelmi minisztere nem vesz részt. A minisztérium harmadik embere jön át Európába, ami egyértelmű utalás az USA új védelmi politikájára és Európa abban játszott szerepére. A NATO az új világpolitikai helyzetben átadja a norfolki parancsnokságot a briteknek, a nápolyit az olaszoknak.
Az ENSZ pénzügyi válságban van. Amerika több szakosított intézményből is kilépett.
Washington adta eddig a költségvetés 22 százalékát, míg Kína a húsz százalékát. A jelenlegi helyzet alapján az ENSZ nyárra fizetésképtelenné válik. A tagállamok tartozása 2,57 milliárd dollár. Az ENSZ utólag, megkésve elkezdett spórolni. Az idei költségvetését hét százalékkal kevesebbre, 3,45 milliárd dollárra tervezte.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!