A migrációs stratégia egyik legvitatottabb pontja, hogy szakképzett emberek bármikor, bárhonnan jöhetnek. Őket az EU befogadja. Ezt úgy hívják, hogy agyelszívás. Ezt korábban az USA alkalmazta sikeresen az egész világgal szemben.

Az EU továbbra sem találja saját helyét, szerepét a világpolitikában. Az orosz–ukrán tárgyalásokból az USA és Oroszország kihagyta Európát. Macron francia államfő kijelentése, hogy az EU-nak részt kellene venni ezeken a tárgyalásokon, de nem 27 fővel, magyarul az EU valamennyi államának, hanem néhány kiemeltnek, jól tükrözi a francia politika lényegét. Párizs ott akar lenni mint az EU egyik vezetője, de lehetőleg a legtöbb állam zavaró jelenléte nélkül. Időközben Macron elküldte külpolitikai tanácsadóját tárgyalni Moszkvába.

Az EU külügyi szolgálatának főtitkára azt nyilatkozta: – A helyzet az, hogy már háborúban állunk Oroszországgal. Ezek nem voltak túl bölcs szavak. A cél, mondta a diplomata, a béke elérése az Egyesült Államok támogatásával, Zelenszkij terveinek megfelelően. Ennek a realitások alapján nagyon kicsi az esélye.

Németországban a gazdaság részint a drasztikusan megemelkedett árak – gáz, elektromos áram stb. – miatt nem indult be. A munkanélküliek száma 12 éves csúcson áll hárommillió fővel, ez 6,6 százalékos munkanélküliséget jelent.

Az országban komoly vitát váltott ki nemcsak a társadalomban, de a kormányban, sőt a CDU-n belül is a nyugdíjak fenntartásának kérdése. Németországban a nyugdíjasok aránya 24 százalék, ez húsz százalékkal magasabb az EU átlagánál. 

Óriási meglepetés, hogy Merkel korábbi kancellár, a CDU korábbi elnöke részt vesz a párt kongresszusán. Merz és Merkel évtizedek óta szemben állnak egymással. A NATO védelmi minisztereinek februári ülésén Amerika védelmi minisztere nem vesz részt. A minisztérium harmadik embere jön át Európába, ami egyértelmű utalás az USA új védelmi politikájára és Európa abban játszott szerepére. A NATO az új világpolitikai helyzetben átadja a norfolki parancsnokságot a briteknek, a nápolyit az olaszoknak.

Washington adta eddig a költségvetés 22 százalékát, míg Kína a húsz százalékát. A jelenlegi helyzet alapján az ENSZ nyárra fizetésképtelenné válik. A tagállamok tartozása 2,57 milliárd dollár. Az ENSZ utólag, megkésve elkezdett spórolni. Az idei költségvetését hét százalékkal kevesebbre, 3,45 milliárd dollárra tervezte.

Az amerikai–iráni szembenállás megmaradt. A két fél egymással közvetítőkön keresztül tárgyal. A háború és a béke kérdése még nem dőlt el. Irán kőolajexportjának nyolcvan százaléka megy Kínába. Teherán nagy tételben szállít hadianyagot, elsősorban drónokat Oroszországnak. A megváltozott helyzetet jól tükrözi, hogy az iráni államfő elnézést kért a lakosságtól a vérontásért.

Ázsiában óriási választási győzelmet ért el a japán miniszterelnök. Kiéleződtek újra, sokadszor az ellentétek Kína, India, Pakisztán és Afganisztán között. Afganisztánban 106 ezer négyzetkilométernyi terület van elaknásítva. Egy év alatt 58 négyzetkilométert tudtak az aknáktól megtisztítani. Ilyen ütemben közel kétezer év kellene a folyamat véghezviteléhez.

A Közel-Keleten a feszültség fennmaradt. A Balkánon a szembenállás szintén fennmaradt. Horvát, albán, koszovói összefogást látunk a közös ellenséggel, Szerbiával szemben. Talán a hónap második fele hoz enyhülést.

A szerző biztonságpolitikai szakértő