Az elmúlt hét legfontosabb eseménye a Perzsa-öbölben lefolytatott háromoldalú tanácskozás volt. Ami a lényeg, hogy az orosz–ukrán találkozóra amerikai közvetítéssel és részvétellel került sor, Európa kihagyásával. Újra elhangzott, hogy a két fél a vitatott kérdések kilencven százalékában egyetértett.
Ez igaz. A probléma csupán az, hogy a hiányzó néhány százalék a lényeg. Az eljövendő határok kérdése, a biztonsági garanciák kölcsönös elfogadása. Magyarul mindaz, ami a szerződés lényege lesz.
A felek megállapodtak, hogy két bizottságban, egy politikai és egy katonai testületben folytatják a megbeszéléseket. Az egyik sikeresen tárgyalt, a másikban voltak a meg nem oldott kérdések. A tárgyalások a hétvégén folytatódtak, újra Európa részvétele nélkül.
Csehországban ismét kiéleződtek a kormány és az államfő közötti ellentétek. Petr Pavel államfő Kijevben újabb fegyverszállítmányt ígért az ukrán vezetésnek. Andrej Babis kormányfő közölte, hogy erről eddig nem is hallott, és Csehország nincs abban a helyzetben, hogy ingyen újabb fegyvereket biztosítson az ukránoknak. A vezérkari főnök azt közölte, hogy – szemben a kormány álláspontjával – ő a fegyverszállítmányok, konkrétan a repülőgépek átadása mellett van.
Kínában eljárás indult két négycsillagos tábornok ellen. A minimum, hogy eltávolítják őket a hatalom legbelsőbb köréből, ahova eddig tartoztak. A vád a szokásos. Korrupció, minősített anyagok kiszivárogtatása. A kínai belpolitikai hatalmi harc újabb állomására érkeztünk. A Kínai Kommunista Párt stabilan kézben tartja a hatalmat. 2023 óta több mint húsz katonai vezetőt váltottak le.
Kína kiemelt gazdasági kapcsolatokra törekszik Kanadával. Kanada próbálja ellensúlyozni a felé irányuló amerikai nyomást, miközben Washington figyelmeztette Ottawát, hogy egy túl sikeres kínai nyitás nem csupán a kétoldalú kapcsolatokra lenne negatív hatással, de veszélyeztetné Kanada helyét és szerepét a háromoldalú USA–Mexikó–Kanada megállapodásokban is.
Az amerikai–kanadai feszültség újabb állomása, hogy Ottawa ellenzi az Észak-Amerikát védő Aranykupola rakétaelhárító rendszer grönlandi építését is. A grönlandi kérdésben megmaradt a két észak-amerikai állam szembenállása.
A NATO főtitkára eddig sikeresen tudott közvetíteni az USA és Dánia között, de a két fél szembenállása a sziget jövőjének kérdéséről nem változott. Mark Rutte kijelentette, hogy vagy megmarad a NATO-ban az USA kiemelt helye és szerepe, vagy a tagállamoknak a GDP most megnövelt öt százalékáról tíz százalékára kell emelniük az egyes nemzetek katonai kiadásait. Jelenleg Amerika adja a NATO összes katonai kiadásának közel hetven százalékát.
A francia kormány az elmúlt héten több érdekes lépést is tett. Bejelentette, hogy felülvizsgálja biztonságpolitikai elképzeléseit az orosz–ukrán háborúról, ha a tárgyalások Abu-Dzabiban sikeresen zárulnak. Ennek következményeit, hogy ez hogyan hatna Európára, főleg a német és brit elképzelésekre, még nem lehet tudni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!