Az Európai Unió és India között a csaknem húsz évig tartó tárgyalások sikeresen zárultak le. Senki sem mondta ki, de nyilván komoly szerepet játszott benne az USA-val folytatott vámháború kérdése is. A megállapodás kétmilliárd embert, a Föld lakosságának közel egynegyedét érinti. A kétmilliárd egynegyede az unió lakossága. A megállapodástól mindkét fél azt várja, hogy tíz éven belül megduplázódik a forgalom. A vitatott kulcskérdésekben kompromisszum született. Nem sikerült megállapodást kötni a marhahúsra, a cukorra, a rizsre, a baromfira, a tejporra, a mézre, a banánra és a búzára sem. Ugyanakkor évi 250 ezer autóig Európa szabadon szállíthat gépkocsikat az ázsiai térségbe. A bor vámját 150 százalékról húszra szállítják le.

Német részről két érdekesség történt. Merz kancellár a német parlamentben, a Bundestagban ismertette külpolitikai programját. Ebben élesen kritizálta Trump elnököt, ami nem mindennapos a kétoldalú kapcsolatokban. Kifejtette, hogy jelenleg a nemzetközi kapcsolatokban az erő nyelvét használják, és az Európai Uniónak is erre kellene felkészülnie. Elítélte az amerikai elnök Afganisztánnal kapcsolatos kijelentéseit, hogy az amerikai csapatokon kívül nem voltak harcoló alakulatok. Szintén elítélte az USA vámpolitikáját, amely a külpolitika eszközévé vált, és kiállt Dánia mellett a grönlandi kérdésben.

A másik érdekesség Manfred Weber színrelépése volt. Weber 1972-ben született nyugatnémet területen. 2003-ban ő volt a legfiatalabb bajor parlamenti képviselő. 2014 és 2019 között az Európai Néppárt legfiatalabb frakcióvezetője, 2022-től a pártcsalád elnöke. 2025-ben választották meg újra elnökké, Jean-Claude Juncker­nek lett az utóda. Most Weber azt javasolta, hogy a legközelebbi európai parlamenti választás után, 2029-ben vonják össze az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnökeinek funkcióját egy posztba. Így lehetne egy hangon beszélni és ellensúlyozni az amerikai elnököt. (2029 januárjától már nem Trump lesz az elnök.) 

Weber jelezte, hogy indulna ezért a pozícióért. Érdemes megemlíteni, hogy ez a két pozíció semmiféle problémát nem jelentett eddig. 

Nyilván úgy számol, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően a néppárt, kiegyezve a két másik pártcsaláddal, el tudja érni céljait.

Kaja Kallasszal, az EU kül- és biztonságpolitikai főtárgyalójával senki sem számol. Sem Washingtonban, sem Moszkvában nem hajlandók őt fogadni. Izrael visszakapta a 2023. októberi háború utolsó zsidó halottját. Csaknem két és fél év telt el. Ettől kezdve elkezdődhet a gázai békefolyamat második szakasza.

A térség jövőjéről az arab, amerikai és izraeli elképzelések köszönőviszonyban sincsenek. Az amerikai elképzelések szerint török és katari csapatok is részt vennének Gáza irányításában, ellenőrzésében, Izrael ezeket az erőket nem fogadja el. Legalább ilyen komoly vitatéma a gázai külső határok ellenőrzése is. Izrael ezt fenn akarja tartani saját maga részére.

A válságok folytatódtak. Megoldás az orosz–ukrán háború kivételével nem látszik.

A szerző biztonságpolitikai szakértő