Carter bukása után Irán kedvezményekért, többek között illegálisan szállított fegyverekért cserébe szabadon engedte a teheráni amerikai nagykövetségen elfogott amerikai diplomatákat. A fegyverszállításból akkora nemzetközi botrány lett, hogy Ronald Reagan elnök kis híján belebukott.

Éleslőszert alkalmazva sok ezer embert meggyilkoltak. A halottakat a családjaiknak csak több ezer eurós vagy dolláros lőszerpénz ellenében adták ki és hagyták eltemetni. Nyugaton a sokmilliós iráni ellenzék tüntetéseket szervezett és követelte a vallási hatalom megdöntését, vagy minimális célként annak lényegi megreformálását.

Folytatódtak Svájcban, az ománi rezidencián az amerikai–iráni tárgyalások. A fő kérdésekben ezek nem vezettek eredményre. Érdekes, hogy a muzulmán világ a háború első pillanatától elítélte az amerikai–izraeli légicsapásokat, míg egyes országok vezetése, főleg a Perzsa-öböl térségében amerikai katonai támogatást kért Iránnal szemben Washingtontól. A kínai közvetítéssel folyó közeledés a térségbeli arab államok és Irán között véget ért.

A háború előjátékaként Ázsiából a Lincoln, Amerikából a Ford repülőgép-hordozó érkezett meg a térségbe. A háború kezdetén Izrael mért csapást hatvan helyszínen, ötszáz iráni célpont ellen. A cél az iráni katonai vezetési pontok és a politikai célpontok kikapcsolása volt. Likvidálták az iráni vallási vezetőt, Ali Hameneit és a katonai vezetés sok tagját is.

Irán azonnal válaszcsapást hajtott végre az Öbölben lévő amerikai bázisokkal és izraeli célpontokkal szemben. Ennek hatására az Öböl államai állást foglaltak Teheránnal szemben. A háború előtt Amerika felszólította az állampolgárait, hogy a térség több mint egy tucat államát hagyják el. Az amerikai csapatokat a térségből nagy részben már a háború előtt kivonták.

A háború első napjai után nincsenek menekültek. Törökország felé nem növekedett meg a kilépő forgalom.

A világ arra is figyelt, hogy amikor Irak ellen amerikai légicsapás volt, Szaddám leszámolt a belső ellenzékével. Lesz-e ilyen Teherán esetében? Iránban nincs egységes ellenzék és az elmúlt tíz évben tizenegy nagyobb iráni merénylet volt Európában. A háború hatására mozgósítják-e az iráni alvósejteket, magyarul beindul-e a terrorizmus Európában? Az iráni vallási vezetés fatvát bocsátott ki, amelyben felszólította híveit a harcra az Iránt megtámadó országokkal szemben.

Irán lezárta a Hormuzi-szorost és ezzel világgazdasági válságot idézett elő. Az általuk támogatott jemeni húszik késznek mutatkoznak a Szuezi-csatorna elleni támadásokra, így a válság kiterjesztésére. Irán kőolajexportjának 80 százaléka megy Kínába. A válság első napján az infláció Európában három százalékkal növekedett. Az OPEC kőolaj- és földgázexportjának 76 százaléka megy a Hormuzi-szoroson keresztül. Kőolajvezetéke, amivel a szoros elkerülhető, csak Szaúd-Arábiának van.

Ez a síita libanoni Hezbollahra, a gázai szunnita Hamászra és a jemeni húszikra vonatkozik elsősorban. A háború kezdete után nem sokkal Trump elnök a rendszerváltást is meghirdette.

A cikk írásakor túl vagyunk a háború ötödik napján. A jövő fejleményei kiszámíthatatlanok.