Új, veszélyes migrációs útvonal került előtérbe

Megváltozott körülményekhez kénytelen alkalmazkodni az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex. A Földközi-tengeren egy új, veszélyes útvonal került előtérbe, ami óriási migrációs nyomást helyez Kréta szigetére – számol be róla az Origo.

Illusztráció (Forrás: AFP)

Egy izraeli gyártmányú Heron 2-es drón emelkedik a levegőbe a krétai betonról, hogy pásztázni kezdje a horizontot. Érzékelői a Líbia és Kréta közötti 350 kilométeres tengerszakaszt kutatják, és képesek még a hajófedélzet alatt megbúvó emberi aktivitást is kiszűrni. Ez a modern technológia nem luxus, hanem kényszerűség: Kréta tavaly a görögországi illegális migráció legforróbb pontjává vált – írja a The Independent brit napilap. 

Amy Pope, az IOM főigazgatója szerint a tengeri migrációs útvonalakon bekövetkező halálesetek a globális kudarc jelei (Fotó: Getty Images via AFP)

A Frontex, az Európai Unió határvédelmi ügynökségének adatai szerint bár az unióba irányuló illegális migráció 2025-ben 26 százalékkal csökkent az előző évhez képest, Krétán megháromszorozódott az érkezések száma, elérve a húszezer főt.

A líbiai partokról induló útvonal előtérbe kerülése az embercsempészek cinikus üzleti modelljének átalakulását jelzi. Bár a Törökországból a közeli görög szigetekre vezető rövid úttal ellentétben ez a tengeri átkelés jóval hosszabb és veszélyesebb, mostanra Kelet-Líbia vált a legfőbb indulási ponttá. Ez viszont nagyobb hajókat igényel, amelyek képesek napokig hánykolódni a nyílt tengeren, de sok közülük alig-alig alkalmas a tengeri hajózásra, ráadásul általában túl vannak terhelve.

A következmények pedig tragikusak. A Földközi-tenger ezen szakasza vált az egyik leghalálosabb migrációs folyosóvá, ahol a partra sodródó holttestek látványa már-már mindennapos. Emlékezetes a 2023-as katasztrófa, amikor egy halászbárka elsüllyedése legalább 700 ember halálát okozta. 

A görög hatóságok nemrégiben húsz migránst mentettek ki és négy holttestet emeltek ki a tengerből Krétától délre, miközben feltehetően tucatnyian vesztek a tengerbe.

A Frontex válaszlépései is a megváltozott fenyegetéshez igazodnak. Mariusz Kawczynski, az ügynökség egyik vezető műveleti tisztviselője a technológia nélkülözhetetlenségét hangsúlyozza.

Nincs helyettesítője a modern technológiának, ha látni akarjuk az Európát fenyegető veszélyeket a határainknál

– fogalmazott.

Georgiosz Piliarosz, a Frontex görögországi és ciprusi műveleteinek vezetője szerint bár a téli időjárás átmenetileg viszonylagos nyugalmat hozott, tavasszal az átkelések számának biztos növekedésére számítanak.

A Krétára nehezedő nyomás politikai fordulatot is hozott Athénban. A görög kormány ideiglenesen felfüggesztette a líbiai útvonalon érkezők menedékkérelmeinek befogadását, eltörölt bizonyos amnesztiarendelkezéseket, és kötelező börtönbüntetést vezetett be azon menedékkérők számára, akiknek kérelmét elutasították.

Az Európai Unióban idén júniustól életbe lép a sokat vitatott migrációs és menekültügyi paktum. Ez új, szigorúbb migrációs szabályokat vezet be, amelyek a határvizsgálatok szigorítását és a kitoloncolások felgyorsítását célozzák. A Frontex állományának bővítése is ezt a célt szolgálja: az év végére tízezer főre duzzad a testület létszáma, ami a 2021-esnek duplája.

A svédországi Uppsalai Egyetem háborúkutató projektje szerint 2024-ben 61 aktív fegyveres konfliktus zajlott világszerte – ez a legmagasabb szám a második világháború óta. 

A Nyugat-Afrikában terjedő militáns tevékenység és az instabilitás továbbra is tömegeket késztet arra, hogy útnak induljanak, így a migrációs nyomás bizonyosan nem fog enyhülni. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint 2025-ben eddig legalább 2185 ember halt meg vagy tűnt el a Földközi-tengeren, és idén február 24-ig már 606 halálesetet regisztráltak. Amy Pope, az IOM főigazgatója szerint ezek a halálesetek nem elkerülhetetlenek, és egyáltalán nem szabadna őket normálisnak venni. A főigazgató szerint a jelenség „globális kudarc”.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: AFP)