Az ellenzéki pártok jelentős része is a gróf Bethlen István miniszterelnök által ajánlott Ripka Ferenc fővárosi kormánybiztost támogatja a főpolgármesteri tisztség elnyerésére ― tájékoztat róla a Pesti Napló július 11-én. Mint írják, a Nemzeti Demokrata Párt budapesti képviselői értekezletet tartottak a Központi Demokrata Körben. Ott pedig a tanácskozás az elnöklő
Vázsonyi Vilmos indítványára, egyhangúlag elhatározta, hogy a főpolgármester-választáson Ripka Ferenc főpolgármester-jelöltre adják le szavazatukat és a szavazáson testületileg meg is fognak jelenni.
Szerintük ugyanis Sipőcz Jenő pártfőpolgármester. A szociáldemokrata párt szintén magáévá teszi az Egyesült Ellenzéki Pártok intéző bizottságának határozatát és Ripkára szavaz. Egyedül a radikális jobboldali Wolff-párt nem dönt véglegesen egy nappal a választás előtt sem a kérdésben, mert reménykednek Sipőcz további főpolgármesterségében.
Tomboló viharos közgyűlésen választották meg az új főpolgármestert ― tudósít róla a Friss Ujság július 12-én. Azt írják: „a rendkívüli fontosságú közgyűlés iránt szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg, a bizottsági tagok csaknem teljes számban megjelentek és a karzatokat is zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség.”
A vihar akkor kezd kitörni, amikor „az elnöklő polgármester felbontotta a kormányzói kéziratot tartalmazó borítékot és a leiratot olvasni kezdte. E pillanatban az egész jobboldal és a középső padsorok tagjai felálltak, hogy a kormányzó leiratát állva hallgassák végig. A szociáldemokraták, illetve a demokratikus blokk egy része a baloldalon azonban tüntetően ülve maradt.”
A tudósítás szerint óriási lárma és kiabálás tör ki erre, a jobboldal követeli a szocialistáktól és a demokrata pártiaktól, hogy ők is álljanak föl. A kaotikus helyzetet az menti meg, hogy „a jobboldal elkezdi énekelni a Himnuszt, melynek hangjaira az ülve maradt szociáldemokraták és demokraták is azonnal felálltak és ők is elkezdték énekelni a nemzeti imádságot.” A titkos szavazáson azután Ripka Ferencet választják meg a közgyűlésben, aki 228 érvényes szavazatból 187-et szerez meg. Az új főpolgármester székfoglaló beszédében úgy fogalmaz: „Magyarország talpra állításában a vezető munkát itt, Budapesten kell elvégezni. Volt idő, amikor úgy látszott, hogy Budapest Magyarország nélkül akar megélni.” Azután „meg voltak évek, amikor Magyarország Budapest nélkül akart volna külön életet kezdeni. Mind a két kísérlet csak szerencsétlenséggel végződhetett. A nemzetnek ma nagyobb szüksége van Budapestre, mint bármikor, mert régi egységének ez az egyetlen hatalmas, életerős emléke.”
A főpolgármester beszédét az ellenzéki képviselők is megtapsolják. „A budapesti dalkör és a munkásdalárda ezután elénekelte a Himnuszt és a Nemzeti Hiszekegyet, amelyet a közgyűlés tagjai állva hallgattak végig.”
A debreceni egyetem szobrot állít Tisza Istvánnak, az 1918. október végi forradalmi puccs első napján meggyilkolt volt miniszterelnöknek ― közli a 8 Órai Ujság július 9-én. Úgy részletezik:
A debreceni gróf Tisza István tudományegyetem klinikai bizottsága tegnapi ülésén elhatározták, hogy az egyetem a klinika parkjában felállítja gróf Tisza István életnagyságú márványszobrát.
Az emlékmű elkészítésével Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművészt bízzák meg, aki néhány hét alatt el is fog készülni a tervvel. A szobor felállítását „Klebelsberg Kunó gróf kezdeményezte. Debrecen Tisza-szobra tulajdonképpen az első életnagyságú szobor, amely a mártírhalált halt nagy államférfiúnak az emlékét egy nyilvános jellegű közparkban és monumentális módon örökíti meg, mert az eddigi Tisza emlékművek méreteikben és kivitelükben mind kisebbek, mint a most felállítandó Tisza-szobor.”
