Vahur Karus észt tábornok szerint „döntő fontosságú, hogy képesek legyünk semlegesíteni az ellenséget a saját területén”. Ennek jegyében az ország védelmi minisztériuma nyáron nyilvánosságra hozta új stratégiáját, amelynek célja a fenyegetések megelőzése, mielőtt azok elérnék Észtország földjét.
A változás oka a kis balti állam stratégiai kiszolgáltatottsága. Egyes hadgyakorlatok szerint egy orosz invázió 48 órán belül elfoglalhatná az országot, ezért Tallinn már nem támaszkodhat pusztán a NATO-erősítések megérkezésére. A korábbi védekező doktrína helyett most a megelőzésre helyezik a hangsúlyt.
Finnország és Svédország NATO-csatlakozása javította a régió helyzetét, ám Ukrajna példája az észtek számára világosan megmutatta, milyen súlyos következményekkel jár, ha az agressziót nem sikerül feltartóztatni. Az észt társadalomban mélyen él az 1940-es szovjet megszállás emléke is, ami fokozza az elszántságot a függetlenség védelmére.
Tallinn az elmúlt hónapokban jelentősen növelte védelmi kiadásait: a parlament négy évre szóló, 2,8 milliárd eurós kiegészítő költségvetést szavazott meg, amely 2029-ig a katonai kiadásokat a GDP 5,4 százalékára emeli.
A forrásokat modern fegyverrendszerekre, légvédelemre, kommunikációs rendszerekre és – különösen – hosszú hatótávolságú csapásmérő képességek fejlesztésére fordítják.
Az új doktrína üzenete egyértelmű: Oroszország többé nem készülhet zavartalanul invázióra. A megelőző csapások lehetősége olyan elrettentő erőt jelent, amely Tallinn reményei szerint elriasztja Moszkvát egy újabb háborútól.
Borítókép: Vahur Karus (Fotó: AFP)
