Peking hisz a mesében

Sajtóhírek szerint az űrtechnológiában is előzni igyekvő gazdasági nagyhatalom, Kína, komolyan fontolóra vette, hogy valóra váltja a Star Trek vagy A csillagok háborúja egyelőre még meseszerűnek tűnő képi világát. Nagy kérdés, hogy a kínai állami televízióban a közelmúltban bemutatott Luanniao nevű és elképesztő méretű űranyahajó valóban az egyelőre még csak a sci-fi filmekben létező hatalmas csillagrombolók előfutárává válhat-e. A kínai illetékesek optimista nyilatkozataival szemben az űrtechnika, illetve a tudomány képviselői jóval szkeptikusabbak a terv kivitelezhetőségével kapcsolatban.

Fotó: Getty Images/Visual China Group

Kína az elmúlt egy-két évtizedben igen látványos eredményeket ért el mind a high-tech iparban, mind pedig az űrtechnikában. A kínai űrtechnológia figyelemre méltó fejlettségét az elmúlt évek néhány igen látványos űrmissziója is jól szemlélteti, így például a Chang’e 6 automata Hold-szonda küldetése, amely miután sikeresen landolt égi kísérőnk felszínén, több tudományos megfigyelés elvégzése után holdkőzetmintákkal a fedélzetén tért vissza a Földre. Ám legalább ennyire figyelemre méltó a Chang’e 7 küldetése is, ami a vörös bolygón, a Mars felszínén kutat a víz és jég, illetve az esetleges marsi élet nyomai után. De azt is tudjuk, hogy Kína tarsolyában még szép számmal szerepelnek további igen nagyratörő űrtervek is, így például kínai űrhajósoknak a Holdra juttatása a közeli jövőben. Ám ahogy a hidegháború éveiben az amerikai és a szovjet űrkísérletek, illetve űrexpedíciók messze nem csak a tudományról, hanem legalább annyira a két katonai szuperhatalom közötti fegyverkezési versenyről is szóltak, ez napjainkban és Kínában sincs másként. A kínai hadiipar és az űrtechnológia az amerikai és az orosz high-tech űriparhoz hasonlóan ugyanis kéz a kézben járnak egymással. Ennek legfrissebb bizonyítéka a kínai állami televízióban bemutatott szürreális űrcsatahajó, a Luanniao terve. 

A sci-fi világának csillagrombolóit idézi a gigantikus kínai űrcsatahajó 

A tudományos- fantasztikum világát idéző Luanniao terve az integrált kínai lég- és űrvédelmi rendszer, az ártatlanul hangzó Mennyei kapu (Nantianmen) katonai projekt része. Fontos hangsúlyozni, hogy a Luanniao egyelőre még csak a fantáziavilágában létezik, akármennyire is látványosak a róla bemutatott és a mesterséges intelligencia által megrajzolt képsorok. A kínai illetékesek szerint ez a hatalmas monstrum fogja a Mennyei kapu projekt központi elemét, vagy ha úgy tetszik, a zászlóshajóját alkotni. A terv előzetesen napvilágot látott adatai több mint ambiciózusak. A kínai űrcsatahajó külső formája első ránézésre talán leginkább az ugyancsak futurisztikus megjelenésű és lopakodó technológiával épített B–2 Spirit amerikai stratégiai bombázógépére emlékeztet. 

Ez utóbbi azonban csak apró túragépnek tűnik a kínai űranyahajó méreteihez képest.

A közzétett adatok szerint ugyanis a Luanniao űrcsatahajó teljes hossza 242 méter, a szárnyfesztávolsága 684 méter, a bruttó tömege pedig 120 ezer tonna lesz, vagyis jóval jelentősebb, mint a jelenleg rendszerben álló legnagyobb amerikai repülőgép-hordozó, az USS Gerald Ford anyahajó tömege. A Luanniaónak azonban nemcsak a méretei, hanem a fegyverkapacitása is impozáns lesz az elképzelések szerint, már ha egyáltalán sikerül a grandiózus terv kivitelezése. A kiszivárgott tervek alapján a monstrum fedélzetén 88  hiperszonikus rakétákkal felszerelt önvezető Xuannu harci drónt rendszeresítenének, és mivel a Luanniao alacsony orbitális pályán cirkálna a Föld körül, messze kívül esne minden hagyományos légelhárító rakétarendszer hatásos lőtávolságán. Kérdés, hogy mennyire illik komolyan venni e terv belátható időn belüli kivitelezését. Ami kétségtelen tény, hogy Kína az elmúlt időszakban rendkívül látványosan növelte a katonai-védelmi kiadásait. Az elmúlt egy évtizedben a hadiiparra, illetve a katonai-technológiai kutatásokra fordítható egyébként sem csekély összegű büdzsé minden évben átlagosan 7 százalékkal növekedett. 2025-ben a kínai költségvetési adatok szerint a védelmi kiadások már elérték a 230 milliárd dollárt. 

Az ambiciózus fejlesztési terveknek így megvan az anyagi fedezetük, de a Luanniao megvalósítása messze nem csak az anyagiak kérdése.

Az űrtechnológiai szakértők nem nagyon osztják a kínaiak optimizmusát 

A még csak a tervekben létező kínai űrcsatahajó méretei és elképesztő tömege a rakétamérnökök és űrtechnikai szakemberek számára erősen kétségessé teszik, hogy a jelenleg adott és a közeli jövőben várhatóan rendszerbe kerülő hordozóeszközök kapacitása akárcsak megközelítőleg is elegendő lenne egy ekkora tömegű űrjármű orbitális pályára juttatásához. A mostani legnagyobb teherbírású hordozórakéta, a SpaceX Starship teljesítménye is messze elmarad egy ehhez hasonló űreszköz felemeléséhez szükséges reaktív tolóerő teljesítménytől. Noha ez még elvileg áthidalható lenne például a Nemzetközi Űrállomás létesítésénél is alkalmazott úgynevezett moduláris technológia alaklmazásával, vagyis az űrjármű részegységeinek egyenkénti fellövésével és a Föld körüli pályán való összeszerelésével, de a Luanniao ily módon való megépítése, illetve összeszerelése nagyságrendekkel nagyobb kihívást jelent a Nemzetközi Űrállomás megépítésénél. A szakértők azonban más egyéb nehezen leküzdhető technikai problémákra is felhívják a figyelmet a grandiózus terv kivitelezésével kapcsolatban. E problémák közül kiemelik a hatalmas űrjármű energiaellátásával, meghajtásával és hűtésével kapcsolatos gondokat, valamint az űrszemét által jelentett potenciális veszélyek elhárításának kérdését is. Így tehát az látszik egyelőre a legvalószínűbbnek, hogy a Luanniao még hosszú ideig csak a mesterséges intelligencia kreálta videókon fog fenyegető árnyékként suhanni a Föld körül. A kínai űrcsatahajó tervének bejelentése éppen ezért sokkal inkább lélektani jelentőségűnek, mintsem egy olyan új, gyorsan kivitelezhető katonai fenyegetésnek tekinthető, ami új dimenziót nyitna a világűrre kiterjedő fegyverkezési versenyben. De ettől függetlenül sem szabad alábecsülni azt az immár tényként kezelhető valóságot, hogy Kína komoly kihívóként jelentkezik mind az Egyesült Államokkal, mind pedig Oroszországgal szemben az egyre jobban felgyorsuló űrversenyben is.

Borítókép: A gigászi űrhajó modellje egy rajongói szimpóziumon (Fotó: Getty Images/Visual China Group)