Gyanús múltú félegzisztenciák uszító aknamunkája 

Baltazár Dezső református püspök Mezőtúron arról beszél: a magyar népnek alaptulajdonsága a konzervativizmus. Horthy Miklós kifejti: gyanús félegzisztenciák ellentéteket szítottak azok között, akik összetartottak, meggyengítve azokat, akik hazájukat mindenek felett szeretik. A magyarellenes brit Seaton Watson immár az utódállamokat bírálja. Stanley Baldwin angol miniszterelnök biztató jövőképet vázol fel Magyarországnak. Jeremiah Smith amerikai népszövetségi főbiztos nagyon bátorítónak, a kormány és a nép együttes sikerének nevezi a költségvetés konszolidációját. Új lakók érkeznek a budapesti állatkertbe, az utóbbi évek veszteségeinek pótlására. 

Mezőtúrra látogat Horthy Miklós kormányzó abból az alkalomból, hogy bátyját, Horthy István nyugalmazott lovassági tábornokot a Tiszavidéki református egyházkerület megválasztotta gondnokául. A beiktatási ünnepségről a 8 Órai Ujság úgy tudósít: „A kormányzó a megjelentek lelkes éljenzése közben hagyta el szalonkocsiját és elhaladva a díszszázad arcéle előtt, fogadta a megjelent katonai és rendőri hatóságok jelentését.” Horthy Miklós megköszöni Spett Ernő polgármester üdvözlő szavait: 

Öt esztendeje már, hogy itt jártam városukban. Jól esik látnom, hogy ez az ízig-vérig magyar város a nehéz időkben is megőrizte a magyar jövőbe vetett törhetetlen hitet.

 A református nagytemplomban, a közgyűlés helyszínén Baltazár Dezső püspök úgy fogalmaz köszöntésében: „Ha én, mint tolmács a magam kicsiségében és gyarlóságában nem is jelentek semmit, az én szavaimban most 800 ezer ember, Csonka-Magyarország református egyházának a fele része beszél. Ennek a népnek a konzervativizmus az alaptulajdonsága, ami abból a meggyőződésből származik, hogy a tisztes elődök alapító és alakító bölcsességét sok idő és az emberek hibás próbálkozásainak a bukása alakította ki.” A Világ című lap beszámolója szerint a püspök később a díszebéden kifejti pohárköszöntőjében: a kormányzói felelősség egyfajta kereszt is a hivatal viselőjének vállain. 

„Egy halálos beteget az életnek visszaadni, a világtörténelem legnagyobb igazságtalanságát megigazítani, a magyar nemzet történelmének a forradalmak által megszakított folytonosságát helyreállítani, a zűrzavarok helyén rendet, a gyűlölködés és tusakodás helyett szeretetet, a gyalázat helyett dicsőséget teremteni: ez az ő feladata.” 

Baltazár Dezső                                                                Forrás:  Wikipédia

Az üdvözlésekre a 8 Órai Ujság szerint a kormányzó úgy válaszol: 

Hazánkat fajunk ősi erényei szerezték meg, hogy pedig a szégyenteljes összeomlást meg kellett érnünk, azt az erények megfogyatkozása hozta. Gyanús múltú félegzisztenciák aknamunkája megfertőzte a maga méreganyagával ezt az országot, egymásra uszított bennünket és ellentéteket szított azok között, akik összetartottak, meggyengítve és lehetetlenné téve ekként azoknak sorát, akik hazájukat mindenek felett szeretik.

Más területeken is az egymásnak ugrasztási tendenciákat látja. „Ellentéteket és gyűlölködést szítottak a kis- és nagygazdák között is, pedig az országban a mezőgazdasági érdek csak egyféle lehet. Tehát már az érdekközösség is azt parancsolja, hogy megértésben és szeretetben egy úton haladjanak.” 

A brit Seaton Watson újságíró, aki Scotus Viator néven írt a világháború előtt hamis, tendenciózus cikkeket a nemzetiségek elnyomott magyarországi helyzetéről, Belgrádban tartózkodik tanulmányúton. Az Ujság május 3-án arról ír a Magyar Távirati Iroda nyomán: „Ráterelődvén a beszélgetés a kisebbségi kérdésre, Seaton Watson elismerte, hogy a mostani viszonyok távol állanak a tökéletességtől” Majd „kijelentette, hogy nincs elragadtatva az utódállamok rezsimjeitől. A legnagyobb hiba: 

Jugoszláviában és Romániában ugyanazoknak a klikkeknek a kezén van a hatalom, amelyek a háború előtt is kormányon voltak. Olyan emberek ezek, akik a mostani viszonyokba nem tudják beletalálni magukat.” 

A 8 Órai Ujság május 5-én A tanú című cikkében úgy értékel, hogy Seaton Watson igazságot szolgáltatott nekünk. „Egy magyar újságíró megkérdezte, mit tapasztalt az utódállamokban és 

Scotus Viator kénytelen volt bevallani, hogy a trianoni békében durva hibák vannak, a nemzetek önrendelkezési joga, a wilsoni elv, mely ezeknek az államoknak juttatta országunk kétharmadát, csak papíron szerepel, a valóságban nyomát sem lehet fellelni.” 

Stanley Baldwin brit miniszterelnök biztató jövőképet vázol fel Magyarországnak egy beszédében. A Budapesti Hírlap május 3-án azt közli, hogy a népszövetségi gyűlésen kijelenti: „Magyarország helyzetét nemrégen sokan reménytelennek tartották, a Nemzetek Szövetségének azonban sikerült egy éven belül az addig passzív államháztartást rendbehozni.” A magyar népről és politikájáról 

az a véleménye, hogy Magyarország belátható időn belül bizonyos jólétet fog elérni és a nemzetközi kereskedelem figyelemre méltó tényezőjévé válik.

Stanley Baldwin                                            Forrás: Wikipédia

Bostonban ad interjút Az Estnek Jeremiah Smith, Magyarország népszövetségi főbiztosa. A május 7-én megjelent beszélgetésben bizakodóan ítéli meg hazánk perspektíváit és cáfolja a magyar háborús készülődés álhíreit. Az amerikai szakember kijelenti: „Hungary got to be run by Hungarians (Magyarország ügyeit a magyaroknak kell vezetni.)” Hozzáteszi: „idegen embernek semmiféleképpen nem szabad beleavatkozni a politikai ügyekbe. Én a magam részéről, amint nem avatkoztam eddig, nem fogok ilyenekbe avatkozni a jövőben sem.” Emlékeztet, hogy a terv a valuta stabilizálása és a költségvetési egyensúly megteremtése volt. 

„A valutát a múlt év júliusában stabilizáltuk, a költségvetést hat hónap elteltével, szemben azzal a két és fél évvel, amit a Népszövetség írt elő. Ez a siker sokkal nagyobb, mint bárki gondolhatta volna és nagyon bátorító. [...] Hogy eljutottunk idáig, az a kormány és a nép együttes összefogásának tulajdonítható.”

 Az árakat viszont túl magasnak ítéli. „Az árak csökkennek, de nagyon lassan. Budapest ma tíz százalékkal drágább, mint Bécs. Ez azonban nem mentheti a magyar árakat, amelyek érthetetlenül magasak. Egyes textilcikkek például drágábbak, mint itt, az Egyesült Államokban.” 

Elefántot etető anya és gyermeke a budapesti Állatkertben 1934-ben                                        Forrás: Fortepan/Kieselbach Tamás

Új lakók érkeztek a budapesti állatkertbe ― közli a Pesti Hírlap május 10-én. „Az állatkert igazgatósága az utóbbi évek veszteségeinek pótlására kiegészítette az állatállományt.” Kiderül: „Kilenc majom, öt fiatal jegesmedve, egy ormányos medve, három aguti, három fóka érkezett a négylábú állatok közül, a madárketrec és a tó zaját pedig tizenegy flamingó, nyolc díszréce, három pár hattyú és több szirti fogoly teszi színesebbé. Az akváriumban két nagy cápa, a közelükben pedig néhány cápatojásban már nyújtogatják a nyakukat a kis embriók.”

Borítókép:  A Kossuth tér a Városházával Mezőtúron 1944-ben (Forrás: Fortepan/Nagy Gyula)