Ünnepélyes külsőségek között kerül sor a vitézzé avatásra a Margitszigeten, amelyről a Magyarország így számol be június 23-án: „Horthy Miklós kormányzó vasárnap délelőtt a Magyar Atlétikai Club margitszigeti sporttelepén impozáns ünnepség keretében avatta fel a vitézi rend új tagjait. […] Pontban 9 órakor harsant fel a díszjel, amely a kormányzó érkezését jelezte. A zenekar a Himnuszt játszotta. A kormányzó Magasházy László alezredes első szárnysegéd, vitéz Nagy Pál gyalogsági tábornok, a honvédség főparancsnoka és Nádosy Imre országos főkapitány társaságában érkezett meg kíséretével és a közönség lelkes ünneplése közben haladt fel a számára fenntartott emelvényre.”
Horthy Miklós a vitézekhez intézett beszédében úgy fogalmaz: „Maradjatok jóban és rosszban hűséges és áldozatkész fiai ennek a sokat szenvedett hazának. Véssétek lelketekbe mindörökre azt az igazságot, hogy ennek a véráztatta magyar földnek a szeretete olyan erőt képvisel, mely egyedül alkalmas arra, hogy a hazafiatlan törekvéseknek gátat szabjon. Mutassátok meg, hogy nemcsak elsők tudtatok lenni a tettek mezején, de elsők lesztek abban a békés munkában is, amely ezt a nemzetet feltámasztani és talpra állítani akarja. A magyarok istenének áldása kísérje munkátokat!”
A kormányzó szavait „zúgó éljenzéssel” fogadja a közönség, majd Vitéz Igmándy-Hegyessy Géza vitézi törzskapitány arról számol be: „305 tiszt, 1533 legénység, 21 várományos és 54 hősi halott kerül vitézi avatásra.” Vitéz Siménfalvy Tihamér olvassa elő a vitézi eskü szövegét, az eskütételt követően pedig a zenekar eljátssza a Magyar Hiszekegyet az avatási szertartás előtt.
Az egyik szocialista párt, az MSZMP tüntet a másik ellen, amit a hatóságoknak kell félbeszakítaniuk. A Budapesti Hírlap június 26-án Ellenzéki szocialisták tüntetése a Népszava ellen címmel arról ír:
A Vági István vezetése alatt álló Magyarországi Szocialista Munkások Pártja ma tüntető felvonulást rendezett a Népszava ellen, s a hatóság erélyes közbelépésére került sor.
Eszerint a baloldali párt „vörös színű falragaszokon gyűlésre hívta össze tagjait ma este 7 órára a régi képviselőházba. […] A gyűlést azonban a rendőrség nem engedélyezte. Ennek ellenére hét óra tájban mintegy két-háromszáz főnyi, nagyrészt fiatalemberekből álló csoport gyülekezett össze a régi képviselőház előtt. A kapuban azonban erős rendőri készültség fogadta őket, amely senkit sem engedett be az épületbe.” Ezután kiadják a jelszót: „Gyerünk a Népszava elé! Néhány szenvedelmes hangú kifakadás hangzott el a Népszava és a szociáldemokrata párt vezetősége ellen, azután a tömeg kisebb csoportokra oszolva” a Rákóczi tér melletti szerkesztőség felé „szivárgott”.
A járókelők rémülten térnek ki a zajongó demonstrálók elől és a házak kapuit is bezárják. A Conti utcában, a Népszava épülete előtt azt kiabálják: „Le a Népszavával! Vesszenek az álszocialisták! Vesszen Peidl! Pfuj Népszava! Abcug! Éljen Vági István!”
A lovasrendőrök közeledésének hírére elvonulnak, ám a Tisza Kálmán téren összegyűlnek. A Városi Színházba igyekvő közönséget is megzavarják az ordítozó tüntetők, majd a rendőrökkel kerülnek összetűzésbe. A lovasrendőrosztag fellépése után hanyatt-homlok menekülnek, a Népszava épülete pedig őrséget kap éjszakára.
A parlamenti küzdelmek még élesebbé válnak, ám a kormány elkészíti a 82 millió aranykoronás beruházási programot – számol be róla a 8 Órai Ujság június 27-én. Mint írják: a szélsőbal taktikázással akarja megakadályozni a gazdasági rendelkezések megszavazását. Közlik:
A szélső ellenzék, amely már a pártközi értekezleten is kimutatta, hogy nem törődik a gazdasági érdekekkel, előttük a legfontosabb szempont a pártpolitika – most úgy kívánja megakadályozni a gazdasági javaslatok megszavazását, hogy az általános vitát a tárgyalási idő utolsó órájáig kihúzza.
Ekkor a házszabály értelmében szavazni kell a javaslatról, részletes vita nélkül. Így viszont nem tudja a kormányzat a gazdasági rendelkezéseket tartalmazó indítványokat sem csatolni az előterjesztéshez. Emiatt „a gazdasági javaslatokat a kormány külön javaslatban volna kénytelen a Ház elé terjeszteni és több hétre elhúzódó vitát lehetne provokálni az egyes pontok felett”, ami
azt eredményezné, „hogy sem a forgalmi adó leszállítása, sem a házbérrészesedés csökkentése, sem a tisztviselők fizetésrendezése, sem pedig a beruházások a kellő időben nem történhetnének meg.”
A Ház munkájára rányomja a bélyegét Bethlen István távolléte. A miniszterelnök ugyanis vakbélműtéte után lábadozik. Június 27-én azután megjelenik a hír a Budapesti Hírlapban arról, hogy meggyógyult. Közlik: „Bethlen István miniszterelnök állapota annyira javult, hogy a holnapi nap folyamán végleg elhagyja a szanatóriumot.” Hozzáteszik:
„De Carbonet francia követ és Barclay angol követ Briand francia és Chamberlain angol külügyminiszter megbízásából szerencsekívánataikat fejezték ki Bethlen István miniszterelnöknek és a magyar kormánynak abból az alkalomból, hogy a miniszterelnök az operáción szerencsésen átesett és a gyógyulás útján van.”
Hetekig tartó előkészületek után a legitimisták zászlót bontanak Körmenden – tudósít a 8 Órai Ujság június 23-án. Kiderül: előtte megbeszélést tartottak gróf Sigray Antal ivánci kastélyában, ahol a házigazdán kívül jelen volt gróf Apponyi Albert, gróf Andrássy Gyula, Pallavicini Ede őrgróf. Arról határoztak, hogy Sigray Antal beszámolóját követően a legitimisták hivatalos álláspontját Apponyi Albert fejti ki.
Az eseményre fellobogózzák a várost, a gyűlésre pedig a Batthyány hercegi kastélyparkban kerül sor, ahol
Apponyi Albert hangsúlyozza: „Tudjuk, hogy a törvényes király uralkodása tényleges helyreállításának ez idő szerint vannak legyőzhetetlen akadályai, amelyeken a nemzet biztonságának kockáztatása nélkül nem tehetjük túl magunkat. Mert Deák Ferenccel mi is azt valljuk, hogy a hazáért mindent lehet kockáztatni, de a hazát semmiért.”
Borítókép:Vitézzé avatás 1930-ban (Forrás: vitezi-rend.com )
