A pandémia végével tavaly év közben erőteljes bérháború robban ki a két élelmiszer-kereskedelmi mogul, az Aldi és a Lidl között, ennek megfelelően mindkét cég jelentősen növelte az általa kínált elérhető átlagos bruttó munkabért. Emiatt a közvélekedésben némileg tévesen csapódott le, hogy a kereskedelmi alkalmazottak jellemzően jól keresnek. Csak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait figyelembe véve a kereskedelmi alkalmazottak átlagos bére bőven tíz százalékkal marad el a nemzetgazdasági átlagtól.
Közelebbről vizsgálva az ágazatban elérhető jövedelmeket az is kiderül, hogy a legtöbben, főleg a nem élelmiszer kereskedelemben dolgozók bérszintje 20 százalékkal is alacsonyabb a magyar átlagnál.
Ráadásul a kiskereskedelmi szegmensben a 2020-as pandémiás évet leszámítva rendre 6-8 ezer betöltetlen munkahely mutatkozik, ami jelentősen növeli az ágazatban dolgozók munkaterheit.
Az Aldi és a Lidl a múlt nyáron a terjeszkedési politikájából fakadó állandó munkaerő-utánpótlás miatt igyekezett egymásra licitálni az elérhető munkabér területén (is). Mostanra az Aldi az áruházi dolgozóknak bruttó 430 és 473 ezer forint közötti (hagyományos és frekventált bolttól függően) elérhető kezdő jövedelmet kínál, amely 596 ezer forintig kúszhat fel. Ebben már szerepel a tavaly megállapított, idei év januárjától életbe lépő átlagos tízszázalékos emelés. A Lidl egyelőre ebben az évben még nem közölt béremelési tervet, így ma a tavaly decemberben kommunikált bérlisták az irányadók, ami szerint az áruházi dolgozók kezdő fizetése bruttó 395 és 435 ezer forint között van, ami három év munkaviszony után 458 ezer forintig kúszhat fel.
A többi lánc némileg elmarad ettől a szinttől, de egyrészt nem sokkal, másrészt egészen más juttatásokkal igyekszik kompenzálni. Ilyenek például munkaterhelés vagy vásárlási kedvezmény, esetleg 13. havi juttatás.
Úgy tudni, a Spar idén átlagosan 16 százalékkal növeli a béreket, így a nála elérhető bolti alkalmazotti bruttó fizetések (kezdőként) 350 ezer forint felett lesznek és elmennek 430 ezerig, ami az évek során tovább erősödik. A Tesco értesülések szerint 15 százalékos béremeléssel számol idén, így nem nagyon marad el a Spartól, bár ott februárban indulhat a „verkli”, hiszen márciusban zárja az üzleti évet. Ezeket a számokat látva az Auchan sem lóg ki a sorból, bár a közleménye nem kezdő áruházi fizetéseket tartalmaz. A tervei szerint az áruházi alkalmazottak bruttó 380 ezertől 476 ezer forintig juthatnak jövedelemhez.
A szakmában elterjedt híresztelés szerint az Aldi és a Lidl jövedelmi listája mellé sokkal nagyobb munkaterhelés párosul, ugyanakkor ezt a hiper- és szupermarket-alkalmazottak kapásból cáfolják. Nyilvánvalóan a diszkontoknál az a megterhelő, hogy az alkalmazottaknak mindenhez kell érteniük (kasszázás, árufeltöltés, back office), míg másoknál az egyes munkaterületekre külön-külön vannak emberek. Az sem igazi érv, hogy a diszkontok raklapról árulnak, szemben a hiper- és szupermarketekkel, ahol polcos eladás van, a polcokat pedig folyamatosan tölteni kell.
A diszkontoknál is van olyan gyorsan forgó termék (húskészítmény, felvágott, tejtermék, pékáru), ahol polcról és nem raklapról történik az értékesítés, az persze más kérdés, hogy a diszkontoknál olyan beszállítói csomagolórendszert alkalmaznak, amely segítségével a bolti alkalmazott egyszerűen cserélheti a polcról kifogyott terméket anélkül, hogy a kartonból kivenné és átmozgatná a polcra a kereskedelmi csomagolással ellátott terméket.
A KSH 2022 utolsó negyedévében 473 ezer forint bruttó átlagjövedelmet regisztrált a kiskereskedelmi szektorban (ebben benne van a boltvezetők, logisztikai alkalmazottak jövedelme is, amely bruttó félmillió és egymillió forint feletti összeget is jelenthet), vagyis a bolti alkalmazottak nagy átlaga még ettől is jelentősen elmarad, ha úgy tetszik, valójában csak szeretnének ennyit keresni. A szektorban elérhető jövedelmek kérdése nem feltétlenül a sajtó által generált probléma.
A kiskereskedelem továbbra is a nemzetgazdaság több mint tíz százalékát adja, rendkívül nagy az élőmunkaigénye és ennek megfelelően meglehetősen nagy foglalkoztatói kör.
Ami a nem élelmiszer-kereskedelemben dolgozók jövedelmét illeti, rendkívül eltérő. A nagy láncok nem tudnak eltérni az alapjövedelmekhez vagy garantált bérminimumhoz igazított kereseti sávoktól, ám például a ruházati piac közel sem megy olyan jól a hagyományos kiskereskedelemben, mint korábban, így ott a fizetések még az élelmiszer-kereskedelemben dolgozók átlagos jövedelmétől is 5-10 százalékkal elmaradnak. Sőt, itt a szürke zóna is megtalálható, főként a mikro- és kivállalkozásoknál, ott az alkalmazottak közül nagyon sokan egyszerűen csak „zsebbe” kapják a fizetésüket, és sok múlik azon, hogy a bolt hogyan működött az előző hónapban.
