A nagypénteki egyezmény már a múlté? Ezt vetítheti előre az a napokban közzétett, az észak-írországi félkatonai tevékenység elleni küzdelem felderítésére szakosodott szakértői szervezet, az Independent Reporting Commission (IRC) jelentése, miszerint nyilvánvaló és közvetlen veszélyt jelent az Egyesült Királyság és Írország társadalmára, hogy az Észak-Írországban tevékenykedő fegyveres bandák erőszakot követhetnek el. A Politico hírportál által szemlézett dokumentum kiemelte, hogy a brexit okozta feszültségek miatt az ír nacionalistákat tömörítő Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) és az ellenoldali brit unionisták fegyveres akcióitól egyaránt tartani lehet.
A portál emlékeztetett arra, hogy csak az elmúlt harminc évben az IRA több mint kétezer, a brit lojalistákhoz tartozó fegyveresek pedig több mint ezer ember haláláért felelnek. A két csoport közti konfliktus egyébként az 1920-as évek elejére nyúlik vissza, amikor is Írország levált Nagy-Britanniáról és önálló állammá vált, Észak-Írország azonban az Egyesült Királyság része maradt. Ekkor történt az, hogy Észak-Írország társadalma lényegében két részre szakadt: az unionistákra (akik a brit koronához lojálisak) és a nacionalistákra (akik az Ír Köztársaság részévé akarnak válni). A két táborhoz kapcsolódó, félkatonai szervezetek között évtizedekig fegyveres konfliktusok dúltak, mígnem az 1998-as nagypénteki békemegállapodás értelmében békét kötöttek egymással. De ahogy a fenti dokumentum is kiemelte, ezeknek a félkatonai szervezeteknek a főnökei még mindig árnyékként kísértenek, főleg sok munkásosztálybeli területen, ahol a helyiek félnek felszólalni ellenük.
Az IRC jelentése felhívta a figyelmet azokra az eseményekre, amelyek azt mutatják, hogy a közelmúltban megszaporodtak az erőszakba torkolló utcai konfliktusok Észak-Írországban: ilyen volt többek között idén áprilisban kirobbant tüntetéssorozat a brexitet követően, de idesorolható az is, hogy a két buszt térítettek el és gyújtottak fel Belfast külvárosában.
Úgy tudni, a legtöbb zavargás a munkásosztálybeli protestáns területeken történt, ahol graffitik és plakátok követelik a „ír-tengeri határ” megszüntetését, utalva a brexitmegállapodás északír protokolljára. Idén márciusban például az északír unionista csoportok közölték Boris Johnson brit miniszterelnökkel, hogy nem támogatják többé a nagypénteki egyezményt. A Reuters szerint a döntés oka az volt, hogy az unionisták nem elégedettek a brexitmegállapodással. A paramilitarista csoportok képviselőinek elmondása szerint addig nem is fogják újra támogatni az 1998-as békéről szóló egyezményt, amíg az északír protokollt nem módosítják úgy, hogy az ne tudjon zavart okozni a Brit-sziget és Észak-Írország közti kereskedelemben.
Ne becsülje alá az unionisták körében érzett erős ellenérzéseket a megállapodással kapcsolatban
− írták márciusban a brit miniszterelnöknek a szervezetek képviselői.
A feszültség nem véletlen: a brexitmegállapodás legkényesebb kérdése ugyanis Észak-Írország és Írország közt húzódó határellenőrzés kérdése volt: noha a britek 2020-ban kiléptek az EU-ból, nem vezettek be újra határellenőrzést az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az EU-ban maradó Ír Köztársaság között. A határon történő szabad átjárást a nagypénteki megállapodás biztosítja. Pár héttel ezelőtt szakértők arra figyelmeztettek, hogy kereskedelmi háború is kialakulhat az EU és Nagy-Britannia között, ugyanis sajtóhírek kiemelték, hogy az északír–brit határra vonatkozó vámellenőrzési szabályt szeptember végétől kellene alkalmazni, azonban patthelyzet alakult ki, mert a brit kormány bejelentette, hogy továbbra sem teszi ezt, mert az hátrányos lenne az érintett gazdasági szereplőknek és a fogyasztóknak.
Borítókép: Javítják a katolikus és a britpárti protestáns csoportok összecsapása során megsérült kaput Belfast nyugati részén 2021. április 9-én (Fotó: MTI/EPA/Mark Marlow)
