A brit kormány elutasította annak lehetőségét, hogy előre hozott választásokat tartsanak Észak-Írországban, miután az ország első minisztere lemondott a múlt héten. Az Egyesült Királyság alsóházában elfogadott jogszabály szerint
az északír parlament folytathatja a munkáját egy megfelelően működő végrehajtó hatalom nélkül is, és a következő választásra az eredeti időpontban, május 5-én kerülhet sor.
A Demokratikus Unionista Párt (DUP) politikusa, Paul Givan azzal indokolta távozását a kormányfői tisztségből csütörtökön, hogy nem sikerült megoldást elérni a brexitmegállapodáshoz csatolt észak-írországi protokollal kapcsolatban. Az unionisták ugyanis sérelmezik, hogy a brexit miatt kötelező vámellenőrzések sújtják a Nagy-Britanniából Észak-Írországba érkező árukat, és így elszakítják az országukat az Egyesült Királyság többi részétől.
A brit uniós kilépésről szóló megállapodás Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között, az Ír-tengeren alakított ki vámhatárt annak érdekében, hogy elkerüljék az Ír-szigeten belüli fizikai határ felállítását. A brüsszeli álláspont szerint az ír-tengeri vámhatár nélkül az Egyesült Királyságnak egyfajta hátsó bejárata lett volna az Európai Unió egységes piacához, mivel Írország az unió tagállama.
Mivel az északír kormányfő távozásával az egységkormány egyensúlya is veszélybe került, a Sinn Féint képviselő Michelle O’Neill miniszterelnök-helyettesnek is le kellett mondania.
Az 1998-as nagypénteki megállapodás értelmében ugyanis Észak-Írországban együtt kell kormányoznia a koronahű, protestáns DUP-nak és az Ír-sziget egyesítését pártoló katolikus Sinn Féinnak.
– A legfontosabb feladat most az lenne, hogy a pártok új első minisztert és első miniszterhelyettest nevezzenek ki, visszaállítva ezzel a végrehajtó hatalmat – közölte Brandon Lewis, a brit kormány Észak-Írországért felelős minisztere.
A DUP ugyanakkor közölte, nem fogják újjáéleszteni a hatalommegosztó kormányt mindaddig, amíg Brüsszel fel nem hagy azzal a követelésével, hogy vámellenőrzéseknek vesse alá a brit árukat Észak-Írországban.
Amíg ezek az ellenőrzések léteznek, nem lesz működő kormány
– jelentette ki Edwin Poots északír agrárminiszter.
Valakinek Európában rá kell ébrednie arra, hogy ezzel az egésszel nem a békefolyamatot segítik elő. A megállapodásnak ebbe a részébe bombát helyeztek el, ám nem a terroristák, hanem maga az Európai Unió
– utalt Edwin Poots az észak-írországi protokollra.
Eközben a helyzet rendezését segítő tárgyalások az EU és London közt új fejezethez érkezhetnek, miután Boris Johnson brit miniszterelnök újabb brexitügyi minisztert nevezett ki. David Frost decemberben mondott le pozíciójáról – a konzervatív párti kormány irányváltásával indokolva a döntését, beleértve az adóemeléseket és a klímapolitikát –, ami után feladatainak egy részét Liz Truss külügyminiszter látta el. Az EU-val folytatott tárgyalásokon viszont ezentúl az euroszkeptikus, brexitpárti Jacob Rees-Mogg jelenhet meg Frost utódaként.
A LucidTalk piackutató cég január végi felméréséből pedig kiderült, Észak-Írországban is a változás szelei fújnak:
a jelenlegi kormánykoalíció kisebbik tagja, a Sinn Féin egészen nyolc százalékponttal megelőzte riválisát, a DUP-t
– előbbinek 25, utóbbinak pedig mindössze 17 százalékot mértek. Ha pedig a Sinn Féin valóban győz a májusi választásokon, egy lépéssel közelebb kerülhet céljához, az Ír-sziget újraegyesítéséhez.
Borítókép: Tüntetés az észak-írországi protokoll ellen (Fotó: Wiktor Szymanowicz)
