Miközben az utóbbi években egyre intenzívebben, egyre szélesebb eszköztárral és egyre elfogultabban kérik számon a jogállamiság elveit a tagállamokon, felmerül a kérdés, hogy mennyire működik maga az Európai Unió a jogállamiság elvei szerint. A lapunknak eljuttatott jelentésében
a Nézőpont Intézet a jogi és politikai fejleményeket figyelembe véve nyolc pontban értékeli a brüsszeli intézményhálózat jogállamisági helyzetét.
Az intézet első megállapítása szerint az európai parlamenti (EP-) választásokat a bő negyvenéves hagyománya ellenére is alacsony részvétel jellemzi. Gyenge és aránytalan felhatalmazást biztosít, ezért jelenlegi formájában nem alkalmas a demokratikus népképviseletre. Másrészt: a testület demokratikus felhatalmazás nélkül igyekszik elérni, hogy egy föderális államéhoz hasonló törvényhozó parlamentté válhasson. A csúcsjelölti rendszerrel el akarja venni a tagországok kormányait tömörítő Európai Tanács jogát az Európai Bizottság elnökének jelölésére, és transznacionális listákkal csökkentené a tagállamok szerepét.