Kína stratégiai célja a hidegháború, valamint az ideológiai és a proxyháborúk elkerülése, illetve az Egyesült Államokkal szembeni versenyhátrányának csökkentése – jelentette ki Jan Hszüetong kínai politológus a Danube Institute csütörtöki budapesti rendezvényén. A kínai Tszinhua Egyetem professzorával Eric Hendriks, a Danube Institute vendégkutatója és Eszterhai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukacs stratégiai és politikai kutatóintézetének munkatársa beszélgetett. Jan Hszüetong elmondta:
A kínai kormányzat tudatában van annak, hogy milyen különbségek vannak és voltak az egykori szovjet–amerikai hidegháború, majd az azt 1991-től felváltó korszak globalizációs törekvései, valamint a manapság tapasztalható ellenglobalizációs törekvések között.
Ezért Peking folytatja az 1978-ben bevezetett, a világ többi része felé nyitó politikáját, ami jelenleg arra irányul, hogy a nemzetközi együttműködés javítása és elősegítése révén próbálja megelőzni egy újabb hidegháború kibontakozását. A kínai vezetők természetesen azt is látják – tette hozzá –, hogy a nagy nemzetközi erőközpontok közötti verseny egyik meghatározó tényezője a digitális-technológiai újításokhoz való hozzáférés kérdése. Ezért arra törekednek, hogy digitális-technológiai téren a lehető legtöbb országgal működjenek együtt, mert csak így látják lehetségesnek annak a logikának a meggátlását, amely ideológiai alapon szerveződő, elszigetelt, zárt technológiai klubokra szeretné felosztani a világot.
E szempontból felhívta a figyelmet a kiberbiztonság fontosságára, hiszen ha egy ország nem képes ennek felépítésére és fenntartására, akkor védtelenné, vagy sebezhetővé válik a versenytársaival és az ellenfeleivel szemben.
