Két fontos gazdasági célt jelölt meg a kormány. Az egyik az idei évre szól, ez nem más, mint az infláció letörése. A másik a gazdasági növekedés helyreállítása, amely a következő esztendő nagy feladata. Lapunk is beszámolt azokról az elemzésekről, amelyek szerint mindkét cél teljesíthető. Az infláció még az év vége előtt egy számjegyűre olvad, a növekedési pálya pedig 2024-ben elérhető. Ezek mellett azonban van még egy igazán fontos cél: ez a pénzügyi egyensúly erősítése.
A Pénzügyminisztérium a hónap elején jelentette be, hogy a jelentősen megnövekedett kiadásokra tekintettel a kormány 5,2 százalékra módosítja az idei GDP-arányos hiánycélt. A szám 3,9 százalékról nőtt meg, de még így is egy százalékpontos javulást jelent a tavalyi hiányhoz képest. A tárca jelezte azt is, hogy az elhúzódó orosz–ukrán háború és a nyomában járó brüsszeli szankciós politika kedvezőtlen világgazdasági környezetet és energiaválságot eredményezett. Ez megterheli a költségvetést.
Lényegében élesedtek azok a kockázatok, amelyekre korábban a Költségvetési Tanács is figyelmeztetett. A bevételi oldalon elmaradtak a várt összegek, a kiadási oldalon meg az előzetesen kalkuláltnál nagyobb tételeket kellett kifizetni.
Az Orbán-kormány 2010 óta jellemzően fegyelmezett pénzügyi politikát folytatott, ezt bizonyítja, hogy a korábbi költségvetési konszolidáció eredményeként a hiány 2012-től 2019-ig a GDP három százaléka alatt volt. Az adósságráta a 2011. évi 80,4 százalékról 2019 végére 65,5 százalékra süllyedt. Így jutott ki Magyarország az unió túlzottdeficit-eljárása alól. A kedvező folyamatot a koronavírus-járvány akasztotta meg, de nem csak nálunk. Ezzel összefüggésben az Európai Bizottság 2020 márciusában felfüggesztette a maastrichti kritériumok érvényesítését, köztük a hiányra szóló háromszázalékos korlátot. (Ezt az engedményt a bizottság 2024-re nem tervezi kitolni.) A magyar kormány annak idején élt az unió rugalmas hozzáállásával, mert azt tartotta szem előtt, hogy ne legyen pénzügyi akadálya a megfelelő egészségügyi ellátásnak és a munkahelyek megtartásának sem. Több gazdaságélénkítési program is elindult, amelynek eredményeként az ország viszonylag gyorsan talpra állt. Felpörgött a növekedés, majd jött az energiaválság és az orosz–ukrán háború.