Véleményt mondott a Költségvetési Tanács a megemelt hiánycélról

A hazai és az európai gazdasági helyzetet 2023-ban elsősorban az energiaválság utóhatásai és az elhúzódó orosz–ukrán háború befolyásolja.

A kiadási oldalon több olyan tétel kifizetése történt meg az és első felében (13. havi nyugdíj, az otthonfelújítási támogatások elszámolásának áthúzódása 2023-ra, a téli magas energiafogyasztás utáni rezsitámogatás), amely 2023 második fél évében már nem jelentkezik, illetve rezsitámogatásra várhatóan kisebb kiadásra lesz szükség. Az előirányzottnál magasabb összegben teljesülnek azonban a kamatkiadások, és – a pótlólagos nyugdíjemelés szükségességére tekintettel – a nyugdíjkiadások, illetve az emeléssel érintett egyéb ellátások.

A tanács megállapította: a hazai és az európai gazdasági helyzetet 2023-ban elsősorban az energiaválság utóhatásai és az elhúzódó orosz–ukrán háború befolyásolja. Ezek a negatív tényezők a magyar gazdaságot földrajzi közelsége és energiapiaci kitettsége következtében különösen erősen érintették a koronavírus-járvány utáni gyors helyreállást követően.

Az év első felében 1,7 százalékkal csökkent a hazai GDP az egy évvel korábbihoz képest. A tanács véleménye szerint a gazdaság az év második felében visszatér a növekedési pályára, azonban a bruttó hazai termék éves változása nem fogja elérni a költségvetési törvény módosításának elfogadásakor prognosztizált mértéket. A gazdasági növekedés megtorpanásának fő oka a belső kereslet csökkenése, ami az inflációnak a reálkereseteket csökkentő hatásából és a gazdasági kilátások bizonytalanságából ered. A növekedés fenntartható újraindulásának feltétele tehát az infláció tartós csökkentése.

Ugyanakkor a tanács jelezte, hogy a munkaerőpiac erős: a foglalkoztatottság továbbra is rekordszintű, a munkanélküliségi ráta az egyik legkedvezőbb az EU-ban. 

– A gazdasági növekedés és a beruházások szempontjából kiemelt fontosságú, hogy Magyarország mihamarabb hozzáférjen a részére elkülönített uniós kohéziós és helyreállítási forráskerethez – emelték ki. A tanács megállapította, hogy az államadósság GDP-arányos mértéke a 2022. év végi 73,9 százalékról az idei első fél év végére 75 százalékra emelkedett a magas pénzforgalmi hiány következtében. 

A KT összegzése szerint valósággá váltak a tanács által a 2023-as költségvetési tervezés véleményezése során jelzett makrogazdasági kockázatok. Ezek következtében az év eltelt időszakában a folyamatok a bevételi oldalon az időarányos céloktól elmaradó teljesítést, a kiadási oldalon pedig jelentős túlteljesítést mutatnak. A költségvetés egyensúlyának tartós javítása a tanács véleménye szerint a jövőben intézkedéseket tesz szükségessé. Az új intézkedések kidolgozása során azonban tekintettel kell lenni arra a KT szerint, hogy azok ne okozzák a fogyasztói árak emelkedését, mert az infláció letörése a hosszú távú költségvetési egyensúly fontos feltétele.

Nemzetgazdasági érdek az infláció tartós letörése

Magyarország alapvető stratégiai célja az elmúlt évtizedben újraindult gazdasági felzárkózás folytatása és a fenntartható növekedési pálya megvalósítása – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden az MTI-vel. Az intézmény elsődleges célja a jegybanktörvénynek megfelelően az árstabilitás elérése és fenntartása, ezért – a tartós folyamatokat elemezve – 2021 tavaszán a világon az elsők között ismerte fel az inflációs tendenciák megváltozását, és hívta fel a figyelmet a tartósan magas infláció veszélyére. Felidézték, a jegybank a jelenségre határozott választ adott, amikor 2021. június 23-án az Európai Unióban elsőként megindította a kamatemelési ciklusát és a leghatározottabb monetáris szigorítást hajtotta végre a kontinensen, a geopolitikai feszültség miatt kialakult heves pénzpiaci turbulenciákat pedig célzott beavatkozással kezelte. Az MNB monetáris politikájának fokozatos szigorítása alapvető szerepet játszik abban, hogy 2023 során a hazai infláció eddig a 4. legnagyobb mértékben csökkent az EU-ban, és az idei év végére ismét egy számjegyű tartományba kerül az áremelkedés.

Borítókép: Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke (Fotó: Mediaworks/Penovác Károly)